Az ING Bank szakértői szerint ugyanakkor a bankszektor hitelezési képessége a külföldi források kivonása és a devizaforrások magas ára miatt gyengült. Mindennek ellenére a kello likviditással rendelkezo hitelintézetek fokozott érdeklodéssel fordulnak az agrárium felé, amelynek egyes szegmenseit ma már kevésbé tartják kockázatosnak, mint négy éve. A magyar mezogazdaság hagyományosan a bruttó nemzeti termék (GDP) 3-4 százalékát állítja elo, ami az átlagos uniós részarány duplája. Tavaly pedig az agrárexport is kimagasló értéket ért el, a 6,2 milliárd eurós kivitel – amellyel szemben 3,8 milliárd eurós behozatal állt – az uniós csatlakozás óta a legjobb eredmény volt – emlékeztetnek a pénzintézet elemzoi. „A fejlodésben szerepe van annak is, hogy az agrárágazat banki kockázati besorolása a 2008-as válság kezdete óta stabil, sot egyes piaci szegmensekben még javult is a megítélése. Ezért bár a finanszírozási helyzet a gazdaság egészében romlott, a mezogazdaság egyes szegmenseiben még nott is a hitelezési verseny a megfelelo likviditással rendelkezo bankok körében.” – idézi a tájékoztató Varga Andreát az ING Bank ügyfélkapcsolati igazgatóját. Az elemzés szerint olyan banki szereplok is nyitnak a mezogazdaság egyes szegmensei felé, amelyek egyébként nem vesznek részt aktívan a mezogazdasági termelés hitelezésében, viszont kello forrással rendelkeznek a hitelezés bovítéséhez. A finanszírozhatóságot könnyíti, hogy a terményárak másfél éve magas szinten stabilizálódtak, s várhatóan továbbra is ezen a szinten maradnak. A mezogazdaság hitelképes nagyvállalatai közé a nemzetközi kapcsolatokkal és jól diverzifikált tevékenységi körökkel rendelkezo cégek mellé már egy ideje felsorakoztak a mezogazdasági termelést szervezo helyi integrátorok. Ez utóbbi cégekért ma már versenyeznek a bankok. Ezek magyar tulajdonban levo vállalkozások, amelyek nem egy esetben 40-50 éve dolgoznak együtt termeloikkel és jelentos fejlodésen mentek át az utóbbi években. A termeltetés szervezésén túl az innovációban is élenjárnak, ami tovább javíthatja a szektor profittermelo képességét. A magyarországi agrárvállalatok bevétel arányos adózott eredménye 2 százalék körüli, szemben a nyugat-európai 6-8 százalékkal, tehát lenne fejlodési lehetoség. Ehhez többek között olyan agrotechnikai megoldások kellenek, amelyek biztonságosabb termésátlagot hozhatnak a kontinentális idojárás szeszélyeinek kitett magyar mezogazdaságban. Az agrárium finanszírozása szempontjából nem elhanyagolható fejlemény a fordított adózás bevezetése. Míg az egyik oldalon hatékony eszköz lehet az áfacsalások ellen, így segítve annak gazdasági tisztulását, a másik oldalon viszont az áfafinanszírozásban aktív szerepet vállaló bankok számára szukítheti a piaci lehetoséget. Vagyis: az új áfaelszámolás finanszírozói megítélés szerint a kereskedoknek nagyobb lehetoséget hozhat, mint a termeloknek. Míg a kereskedok pozícióját javítja a terményfelvásárlások terén, addig a termelok likviditási helyzetét akár ronthatja is – olvasható az elemzésben.