Hozzátette, hogy véleményüket, szakmai indokaikat levélben ismertették Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjaival. Emlékeztetett: a 2008-ban elfogadott új közösségi borpiaci szabályozás jelentősen átalakította az ágazat korábbi jogszabályi rendszerét, például: a támogatási rendszert, a borkategóriákat, az eredetvédelmet, a címkézési szabályokat. A borpiaci szabályozás egyik új elemeként jelent meg, hogy 2015. december 31-től megszűntetik az unióban a szőlőtelepítések korábbi tilalmát, azaz eltörli a telepítési jogok rendszerét. A telepítési joghoz kötött telepítés-engedélyezési eljárást az egyes tagországok 2018. december 31-ig tarthatják fent nemzeti hatáskörben. A szabályozás az európai szőlészeti-borászati szakmai szervezetek körében mára központi kérdéssé vált – jelezte Horváth Csaba. A minőségi bortermelésben érintett hagyományos bortermelő országok szakmai szervezetei – így a HNT is – egyet értenek abban, hogy a telepítési jogok rendszerének eltörlése az európai szőlő-bor kultúrát alapjaiban érintené negatívan, és a tejszektorhoz hasonló krízist idézne elő. Így nem véletlen, hogy a 19 európai ország 75 borvidékét – többek között a Tokaji borvidéket is – magában foglaló AREV (Assamblée des régions Européennes Viticoles) nyilatkozata erős kritikával illeti a 2008-as borpiaci reform termelés-liberalizációs elképzelését. „Nagyon sok borvidéken valós félelmet okoz ez az ultra liberális intézkedés, melyet a dán Mariann Fischer Boel vezette korábbi Bizottság akart. Az intézkedések a történelmi kis- és közepes birtokok költségeit növelhetik és az európai szőlő-bor kultúra iparosítását támogatja, ami összeegyeztethetetlen az ágazat szociális, gazdasági, környezetvédelmi, tájépítészeti és idegenforgalmi elhivatottságával” – fogazmazták meg véleményüket az AREV-nél. A téma fontosságát jelzi továbbá – közölte a szakember -, hogy a szőlő újratelepítési jogok rendszerének fenntartása mellett tett politikai nyilatkozatot Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is. A HNT főtitkára szerint a telepítési jogok jelenlegi rendszere nem jelenthet akadályt a magyar termőterület növekedésének eléréséhez sem, hiszen az önként – kivágási támogatás nélküli – kivágott szőlőterületek után keletkezett telepítési jogokból és a nemzeti jogtartalékból hosszú távon biztosítható – ha szükséges – a magyar termelési potenciál növelése. Az EU Bizottság azon álláspontja, miszerint a termelés szabályozását csak a földrajzi árujelzővel ellátott borok esetében indokolt, nem jelent valós megoldást. A túltermelési válságot eddig is a földrajzi jelzés nélkül „asztali” borok okozták. Ezért az ágazatot egészében kell szabályozni – húzta alá Horváth Csaba. A telepítési jogok közösségi szintű eltörlése viszont felveti azt a problémát, hogy a korábban közösségi kivágási támogatásokkal kivágott szőlőterületeket az EU néhány tagországa újratelepíti-e és az ott termelt olcsó tömegboraikkal megjelenhetnek a hagyományos magyar bel- és külpiacokon. Mindemellett közvetlen hatásaként számolni lehet Magyarországon is a szőlő termőföldek, és a szőlő felvásárlási árak további csökkenésével, illetve bizonyos területeken akár a szőlőkultúra teljes eltűnésével. Megváltozna a tájkép, ezzel újabb vidéki területeinken kerülne veszélybe az ott élők fontos bevételi forrását jelentő falusi turizmus – vélte a szakember.