Konkrétan dolgozzanak ki és hajtsanak végre uniós vagy akár nemzeti finanszírozású programokat „ezen értékes természeti forrás” hosszú távon garantálható védelmére és fejlesztésére. A tagállamok külügyminiszterei – az Európai Számvevőszék egy különjelentésére reagálva – közös álláspontot fogadtak el erről a témáról. A vízgazdálkodás ügyének uniós felkarolása az e félévben soros magyar elnökség egyik prioritása. A miniszterek sürgetik az Európai Bizottságot, hogy folytassa a tagországok ilyen irányú támogatását, és vegye figyelembe a vízgazdálkodás kiemelt szempontjait a 2013 utáni költségvetési időszakra vonatkozó szabályozás kidolgozásakor. A Tanács ugyanakkor tudomásul vette a számvevőszék azon megállapítását, hogy az ágazatban eddig foganatosított fejlesztésekben kisebb uniós költségvetési terheléssel jobb eredményeket is el lehetett volna érni, ha az egyes tervezetek végrehajtása a finanszírozás terén hatékonyabb lett volna. Üdvözölték a miniszterek a számvevők azon megállapítását, hogy az elmúlt évtizedben – az uniós forrásoknak köszönhetően is – jobb lett a háztartások vízellátása, és mérhető javulás következett be a rendelkezésre álló vízmennyiségben, a közüzemi vízhálózatok kiterjesztésében, a vízminőségben és a szolgáltatásokban. „A víz a társadalmi és szociális fejlődés egyik legfontosabb forrása” – áll a közös állásfoglalásban -, és „az Európai Unió elő kívánja mozdítani ennek fenntartható fejlesztését”. Megjegyezte a Tanács azt is, hogy a víz nem tekinthető árucikknek, mint bármi más, hanem sokkal inkább olyan örökségnek, amelynek folyamatos védelmezéséről gondoskodni kell. Felhívták a miniszterek a figyelmet arra is, hogy a vízügyi beruházási programok sokszor komplex jellegűek, ezért – miközben erőfeszítéseket kell tenni annak elkerülésére, hogy időben vagy költségben túllépjék a terveket – különös figyelmet kell fordítani arra, hogy sikeresen megvalósuljanak. Utal az állásfoglalás az eljárások egyszerűsítésének, jobb ellenőrzésének és átláthatóbbá tételének fontosságára is. Az unió eltökélt abban, hogy az elmaradottabb régiók felzárkóztatását is célzó kohéziós politikáján keresztül tovább támogassa a vízgazdálkodási beruházásokat, különös tekintettel arra is, hogy „a természeti források előrelátó és ésszerű használatát” az uniós alapszerződés is megköveteli.