A talajtannal foglakozó magyar és külföldi szakemberek többsége egyaránt úgy véli, hogy az erózió következtében a termőtalaj mennyisége az egész világon rohamosan csökken. Erózió Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió hektár földterületet érint, ebből 230 ezer hektár mezőgazdasági földterület Fejér megyében található. A rendkívüli időjárás miatt a humuszos talajréteggel együtt tápanyag és gyomirtószer mosódott le, ami a lejtők alján a növényzet beborítása mellett esetenként a gyomirtószer felhalmozódását is okozhatja – mondta az igazgatóhelyettes. A tápanyagok – elsősorban a nitrogén – fokozott lemosódása több oldalról is gondot jelent: egyrészt a növényzet számára a tápanyag egy része elérhetetlenné válik, másrészt megnő a talajvíz szennyeződésének veszélye. A trágyatárolási kapacitás sok esetben kevés, így a rendkívüli csapadék miatt az almostrágya tárolóknál nem ritkán elfolyások lépnek fel. A hígtrágya-tárolók megteltek, a vízzel telített talajon pedig nem lehet trágyázni, különösen nem hígtrágyát kijuttatni. Az Európai Unió a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében szigorúan szabályozza a szervestrágyák – úgy az almos-, mint a hígtrágya – felhasználását. A szabályozás abból indul ki, hogy a mezőgazdasági eredetű nitrogén kibocsátás veszélyeztetheti a vizeket, oka lehet a nitrát felhalmozódásnak elsősorban a felszín alatti vizekben. Mivel a tiszta, egészséges ivóvíz biztosítása elsődleges szempont, ezért az országok által meghatározott nitrátérzékeny területekre vonatkozóan korlátozásokat rendelt el az EU a mezőgazdasági termelők, elsősorban az állattartók számára. A becslések szerint Magyarország mezőgazdasági területének mintegy fele nitrátérzékeny. A monitoring vízvizsgálatok alapján a vizsgált felszín alatti vízminták mintegy 50 százalékában a nitráttartalom csökkenő tendenciát mutat, a szennyezett vizek elsősorban a talajfelszínhez közeli rétegekben vannak.