Agribusiness.hu riport – Jenei János (65) és felesége, Jenei Jánosné (65) Dunaföldváron gazdálkodnak, mióta „kiment alóluk” a helyi téesz. Egy ideje már tudják, hogy történetüket siker koronázza, ráadásul az az örömük is megvan, hogy náluk a közelgő generációváltás családon belül biztosított. Lányuk, vejük, de még kisunokáik is vonzódnak az agrárvilághoz.

„Ötéves fiunk, András is megy a traktoron a papával és nagyon élvezi.”

„Ötéves fiunk, András is megy a traktoron a papával és nagyon élvezi” – vág bele a történet közepébe Gagyi Pálffy András (37), az említett kisfiú és a vele együtt a nagyszülőknél időnként szintén szívesen elidőző két és féléves Zsófia édesapja, nem mellesleg a gazdálkodó házaspár lányának, Jenei Ágotának (39) a férje, tehát Jenei Jánosék veje.

Azt már a nagypapa mondja büszkén, hogy a két unoka nagyon szereti egymást, s a kis András a traktort csak úgy nevezi: Fendt, ami nem csoda, hiszen náluk több Fendt traktort is láthat. Sőt, tudja még a reklámszlogent is: „Aki vezet, Fendt-et vezet”.

„Aki vezet, Fendt-et vezet”

„Amikor szezon van, sokat dolgozunk, de ha a mezőgazdaságban lelassul a tempó, és több idő jut a családra, a gyerekekre, igyekszünk minél több időt tölteni az unokákkal. Állatot nem tartunk, a szántóföldi növénytermesztés mellett 365 napot nem kell dolgoznunk, azt nem is tudnánk már bevállalni, de nem is akarjuk, a család szükségletét viszont megtermeljük az egészséges élelmiszer érdekében” – teszi hozzá a kép teljességéhez a nagymama.

Megvan az összhang

Mintegy 400 hektárt művel – a legkisebb egység 3, a legnagyobb 90 hektáros, a legtávolabbi terület 15 kilométerre van – Jenei János egyéni vállalkozó, illetve a családi gazdaság, ennek nagyobb részét bérlik. „Bárcsak nagyobb volna a saját tulajdonú föld, de mi lépésről lépésre növekedtünk: hol gépbe ruháztunk be, hol földbe, igazodva a lehetőségekhez. A bérlet persze akkor jó, ha hosszú távon biztos, sok helyen az új földtörvény átrendezheti a viszonyokat valamilyen szinten. Mi azt látjuk, jó, hogy ha van saját terület, ami kiegészülve a bérlettel már megalapozhat olyan gépi kapacitást, amelynek van hol és van miből működnie. Így könnyebb lehet kitermelni azt, amit saját erőből vagy hitelből befektet, aki gazdálkodik” – magyarázza Jenei Jánosné. Megemlíti, hogy a gépi bérmunka sem idegen tőlük: régebbi kapcsolatokból adódóan egy-egy családnak a szükséges munkákat „kompletten” elvégzik. Ez a gépi kapacitás kihasználtsága miatt sem rossz, hiszen egy túlgépesített gazdaság ugyanúgy veszéllyel lehet az optimálisan elérhető nyereségre, mintha nincsenek megfelelő eszközök.

„Bárcsak nagyobb volna a saját tulajdonú föld…”

Jenei Jánosné véleményét konkrét tapasztalataikra alapozza, hiszen – bár konkrétan a könyvelést nem ő végzi ugyan – az adminisztráció összes nyűge és baja az ő felelőssége. Ő intézi a pénzügyi kapcsolatokat, szerződéseket, az értékesítési és beszerzési ügyeket is. Ami miatt férje nem tud elég hálás lenni, hiszen felesége biztos hátteret jelent számára a nyugodt munkához, ahhoz, hogy a földdel, a gépekkel, az emberekkel törődni tudjon, irányíthassa a szántóföldi munkát, a gépek műszaki ügyeit, a szervizelést. „Ez persze nem is megy másként” – fogalmazza meg véleményét a gazdálkodó. Aki azért bevallja azt is: „nagyon sokszor volt már” olyan, hogy ő szeretett volna valamilyen gépet vagy eszközt beszerezni, de a felesége, miután számolt, nem örült volna ennek, így a beruházás végül elmaradt. Felesége nevet ezen, mert végül mindig meg tudtak állapodni, hiszen jól kiegészítik egymást. Ez az összhang is hozzájárult ahhoz, hogy egy idő óta stabilan állnak a lábukon, sőt, rálátnak a jövőre is.

„A mi szakmánkban két külső tényező alapvetően befolyásolja az eredményességet. Az egyik az árak, a másik az időjárás” – hívja fel a figyelmet Jenei Jánosné, aki ennyi tapasztalat után elég jól látja gazdálkodás összetevőit is. „Nagy gond, hogy ezeket mi alapjaiban nem tudjuk befolyásolni, bár az időjárási tényezőkhöz természetesen megpróbálunk alkalmazkodni. Az árak nagymértékű ingadozásának kivédéséhez az én véleményem szerint állami szintű lépés kellene, például garantált vagy irány felvásárlási ár.”

A kezdetek…

Nem mindig volt ez így. A házaspár az 1950-ben alakult, „minden vihart átélt” dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezetben dolgozott, a rendszerváltás azonban új törvényeket is hozott, s a szövetkezetet 1997-98-ban felszámolták. Jeneiék megélték azt, hogy a negyvenes éveik végén „kiment alóluk” a munkahelyük, amely kicsi keresetet nyújtott ugyan, de a nem könnyű háztáji gazdálkodással kiegészítve megéltek, otthont teremtettek, gyereket neveltek belőle. A házaspár ugyanakkor készült arra, hogy váltani kell, első gépbeszerzésük, egy 145 lóerős Steyr traktor és egy váltva forgatós eke vásárlása – utóbbiból az övék volt az első Dunaföldváron – 1998 táján meg is történt. Jenei János akkor már nem is dolgozott a szövetkezetben, de felesége – aki egy évvel később jött el onnét – sem várta meg a felszámolás végét.

„Kiment alóla” a szövetkezet

„Akkor kezdtük el építeni a magunk kis vállalkozását” – emlékezik vissza Jeneiné. Hozzáteszi: kis ütemben, minimális tőkével kezdtek hozzá, illetve üres zsebekkel, „ahogy egy felszámolásra ítélt gazdaságból ki lehet jönni”. Ketten vetettek, Jenei Jánosnak a felesége volt a segédje a vetésnél. De próbálták megtalálni a forrásokat, kihasználni a korábbi kapcsolatokat, és mostanra sikerült egy jól működő, kisebb gazdaságot kialakítaniuk. „Minden képességünket, tudásunkat, tapasztalatunkat próbáltuk ebbe beletenni és körülbelül négy évvel később, először 2002-ben már látszott, hogy sikerülni fog. Persze bíztunk is abban, hogy ennek sikerülnie kell.” Akkor néhány eszközt vettek a lehetséges támogatással, banki finanszírozás mellett, 40-50 millió forintos beruházással, ami a gazdaság méretét tekintve nagyon komoly volt. „Ma pedig már ott tartunk, hogy arról beszélhetünk a gyerekeinkkel, mi legyen a további sorsa ennek a kis gazdaságnak abban az esetben, ha mi nem csináljuk. A mai helyzetben ezt nagyon gyorsan pénzzé lehetne tenni, mert manapság – legalábbis néha úgy érzem – a mezőgazdaság túl van értékelve abból a szempontból, hogy olyan profitot termel, amivel kiutat jelenthetne az országnak mindennemű válságból. Nem egészen így van, de érdemes vele foglalkozni.”

…és a folytatás

Jenei Jánosné talán nem véletlenül fogalmaz úgy: „gyerekeinkkel”. Vejük nagyon jól be is illeszkedett a családba, s nincs távol az agrárvilágtól sem. Gagyi Pálffy András ez idő tájt a Bazaltbor-Badacsony Kft. ügyvezetője, felesége pedig HR tanácsadással foglalkozik. A fiatalok két kisgyermekükkel Budapesten élnek, de az a mai világban már nem számít messzinek. A fiatal családfő pedig nem csak azt tudja, hogy egy óra csak az út, hanem azt is, hogy amikor munka van, akkor bizony „helyben kell lenni”, a gazdálkodást nem lehet távirányítással csinálni.

A fiatalok aranykalászos gazdaképzőt végeztek

Gagyi Pálffy András elmondja, hogy néhány éve már téma a családban az utódlás kérdése, pontosabban, hogy egy jól működő gazdaságot nem biztos, hogy érdemes elengedni, hanem lehet, hogy érdemes továbbvinni, tovább fejleszteni. „Mi erre lelkileg, de tevőlegesen is készülünk” – fogalmazza meg. A fiatalok lelkes hozzáállását mi sem bizonyítja jobban, minthogy együtt nekikezdtek az alapoknak: beiratkoztak egy aranykalászos gazdaképzőbe, tavasszal már mindketten le is vizsgáztak belőle. Mivel a következő „lépcső” a mezőgazdasági technikus képzés, most ezt végzik. „Amikor ott a vizsgabiztos megkérdezte tőlem: maga hogy kerül ide és erre azt mondtam, hogy engem az anyósom íratott be, akkor már eggyel jobb jegyet kaptam” – meséli nevetve a fiatalember. Aztán komolyra fordítva a szót, hozzáteszi: egy gazdaság átvétele vagy akár, hogy egy kicsit is belelássanak a működésébe, bizony nem megy egyik pillanatról a másikra.

„Mi tehát nyitottak vagyunk a gazdálkodásra és van is már rálátásunk a gazdaság működésére” – mondja Jenei Ágota. Ő egy ideje már elkezdte például hetente, kéthetente édesanyjával együtt az adminisztrációs ügyek átvételét, intézését. „Multinál is dolgoztam, de látom, hogy a mamám kézzel írott kis excell táblácskái a legpontosabbak. Úgy gondoltam azonban, hogy kicsit haladni kell a korral, ezért egy programozóval éppen most raktunk össze egy számítógépes programot a nyilvántartásra. A gazdálkodási naplót ugyan még nem kell vezetnünk, de előfordulhat, hogy a jövőben majd igen, ezért sem árt, hogy minden ott van a gépen” – mondja Jenei Ágota.

„A mamám kézzel írott kis excell táblácskái a legpontosabbak.”

Édesanyjával napi szinten, telefonon is tartják a kapcsolatot, de amikor Dunaföldváron van, az az igazi, persze tudja, hogy a nagy próba az lesz, amikor ők intézik majd az ügyeket. Szülei is várják már, hogy a fiatalok beletanuljanak a gazdaságba, mert szezon idején bizony nincs megállás, éjjel-nappal folyik a munka, ami nagy állóképességet is igényel. Jenei János is elfárad ilyenkor, hiszen maga is felül a traktorra – legutóbb is például szántott, kombinátorozott –, ugyanazt a munkát végzi tehát, mint két gépkezelő alkalmazottjuk. „8 órát dolgozom egyhuzamban, többet nem, de annyit igen, Sajnos még be kell szállnom nekem is, mert harmadik megfelelő embert még nem találtunk. Erre a szakmára ugyanis megbízható, pontos embert találni a mai világban nagyon nehéz. Biztos, hogy van, de meg kell találni” – hangsúlyozza. Felhívja a figyelmet arra, hogy a modern gépeket már nem lehet rábízni akárkire, ezeknek a kezelését ugyanis meg kell tanulni. Jenei Jánosné szerint egy gépészmérnöknek sem szégyen felülni a mai, nagy tudású gépekre. „Ezekhez már valamilyen szinten érteni kell a tulajdonosnak és a kezelőknek is.”

A gépek

Jenei János a Steyr után nem mindjárt a Fendt-ekkel folytatta. Volt egy vargabetű is, de az a gép kétszer is komolyan meghibásodott, rövid időn belül. Akkor, 2005-ben keresték meg az Axiált, mert úgy döntöttek, hogy vagy rendes géppel dolgoznak, vagy semmivel. A különböző talajművelő eszközök – például egy Monosem szemenkénti vetőgép, a magas minőség miatt német gyártmányú tárcsák, stb. – mellett a gazdálkodó ma két Fendt traktorral – egy 2005-ben vásárolt 180 lóerős 818-assal és egy 2011-es beszerzésű 260 lóerős 936-ossal – büszkélkedhet.

„Ez a traktor egy hektár földet 17 liter gázolajjal szánt meg, 18 másodperc alatt befordul a barázdába, 9 kilométeres sebességgel halad és nagyon kényelmes.”

„Ma már azt mondom, hogy nagyon jó döntés volt, 400 hektár megműveléséhez nagyon üzembiztos, nagy hatékonyságú, jó gépek kellenek” – mondja Jenei Jánosné. „És takarékosak” – teszi hozzá a férje. Jenei János úgy sorolja, mintha csak könyvből olvasná: ez a traktor egy hektár földet 17 liter gázolajjal szánt meg, 18 másodperc alatt befordul a barázdába, 9 kilométeres sebességgel halad és nagyon kényelmes. „Nem is tudok róla rosszat mondani róla, csak a lehető legjobbat.”

„Nem is tudok róla rosszat mondani róla, csak a lehető legjobbat.”

Az erőgépek mellett 2007-től egy Mega 360-as Claas kombájn segíti a betakarítást. Idén vásároltak egy száz mázsa vontatására is képes 634-es Manitou rakodógépet is. „Ez kiviszi a határba a műtrágyát és megrakja a műtrágyaszórót. Végül is spórolunk vele egy embert” – mondja Jenei János. „Ezen kívül van egy 2,5 köbméteres kanala, 6,5 méteres emelőmagassága, így a mostani EU szabvány szerinti maximum 4,5 méteres magasságú kamionokat is meg tudja rakni az áruval” – teszi hozzá a felesége. A gazdaság ugyanis rendelkezik egy körülbelül 40 vagon kapacitású raktártérrel is – a 680 négyzetméternyi területen lévő volt gépcsarnokot a felszámolás során a szövetkezettől vásárolták meg annak idején –, ahová be tudják tárolni a terményt. Így értékesítik a napraforgót, a kalászos gabonát. A kukoricát közeli telephellyel rendelkező cégeknek szállítják be.

„Ez kiviszi a határba a műtrágyát és megrakja a műtrágyaszórót. Végül is spórolunk vele egy embert.”

A gazdaság nagyon meg van elégedve az Axiál szervizszolgáltatásával, átalánydíjas partnerei a cégnek. Ennek nagy előnye, hogy meghibásodás esetén záros határidőn belül jön a szerelő, akinek kötelező a telefonunkat is felvenni és telefonon is tud különböző következtetéseket levonni. Ennek persze az az ára, hogy már márciusban kifizetik gépenként az átalánydíjat, de év végére – ahogy Jenei Jánosné fogalmaz – nagyjából „kieegyenlítődik” ez.

Jenei Jánosné és Jenei János

(Megjelent az Axiál Híradó 2013. VI. számában)