Támogatni fogjuk ebben az ügyben a részleges importkorlátozást is, s „addig el kell menni”, amit még az uniós rendszabályok megengednek – tette hozzá. Hangsúlyozta: mindenkit óvna olyan kijelentéstől – így a kormányt is -, hogy Magyarországra nem kerülhetett be dioxinnal szennyezett élelmiszer. Szerinte azért nem lehet ezt egyértelműen kijelenteni, mert a nyershús-vizsgálat önmagában nem elégséges, a több százezer féle készterméket pedig lehetetlen „tételesen megnézni”. Utalt arra, hogy az uniós tagországok között nincs határ, így például Szlovákiából bárki kereskedő áthozhat húsárút, tojást, amelyet „soha nem fog látni hatóság”. Gőgös Zoltán szerint kettős a feladat: egyrészt „tartani kell azt a féket”, amennyire csak lehet, hogy kizárólag laborokban ellenőrzött hústermékek érkezhessenek Magyarországra. Másrészt feltétlenül szükség van egy központi takarmányalapra – rossz termés volt tavaly, s a belvizek miatt idén is ilyen elé nézünk -, amely alapból azok az állattartók tudnak takarmányhoz jutni (akár hitel segítségével), akik egyébként a piacról képtelenek beszerezni a drága takarmányt – mondta Gőgös Zoltán.  Szerinte ebben a helyzetben a kormánynak talán még azt is meg kell fontolnia, hogy a stratégiai készleteket felszabadítsa. Ez nagyjából 70 ezer tonna kukoricát és ugyanennyi vegyes gabonát jelent, tehát 140-150 ezer tonnányi készlet „mindig állami kézben van vészhelyzet esetére” – jegyezte meg. Szerinte a helyzet most olyan, hogy ha ez a készlet nem kerül át az állattartókhoz, akkor lesznek olyan telepek, ahol nem tudnak mivel etetni – mondta. Hozzátette: kapott is már olyan jelzéseket jelentős cégektől, amelyeknek csak március végéig lesz takarmányuk és még „aranyáron” sem tudnának vásárolni. A sertés karácsony előtti 320 forintos kilogrammonkénti élősúly ára – a visszaesett kereslet miatt – mostanra már 260-270 körülire zuhant – mutatott rá az alelnök. Mint mondta: vigyázni kell arra, hogy a visszaesett kereslet és a lezuhant árak okán, a hazai sertéstartók ne hagyják abba tömegesen az állattartást. Akkor ugyanis még inkább importra szorul az ország – tette hozzá. A hazai állattartókat meg kell segíteni, így például gyorsan újra kell indítani a nyáron részlegesen felfüggesztett támogatásokat is, az állatjóléti rendszer éves finanszírozásánál pedig át kellene állni az éves elszámolás helyett a negyedévesre – hangsúlyozta Gőgös Zoltán, hozzátéve: évi 6-7 milliárd forinttal folyamatossá lehet tenni ezt a támogatási formát. A korábbi földművelésügyi államtitkár szerint a hatóság ugyan mindent megtesz annak érdekében, hogy kiszűrje a nem megfelelő importárúkat, mégis meg kell próbálni „abba az irányba terelni” a lakosságot, hogy lehetőleg magyar húsárút, tojást vegyen. Erre nagyobb marketing összegeket kellene fordítani, s néhány százmillió forinttal intenzív kampányt lehetne folytatni – mondta. Gőgös Zoltán úgy fogalmazott, hogy most „nem szabad azon gondolkodni, honnét teremtenek elő pár milliárd forintot”, a helyzet ugyanis olyan, hogy be kell avatkoznia a kormánynak. Elsősorban azért, hogy maradjon elég magyar alapanyag, s ne szoruljunk importra, másrészt pedig azért, mert munkahelyek ezreiről is szó van. Ha ugyanis „ez a rendszer összedől”, mert csökken a sertéshús fogyasztása és dömpingár alakul ki hirtelen, akkor az tönkre teheti az összes hazai termelőt – fogalmazott a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke.