A kormány digitális agrár stratégiáról szóló határozata szerint az Agrárminisztérium intézkedési tervet készít a feladatok finanszírozása és megvalósítása érdekében.

A versenytárs országokban az agrárgazdaság hatékonyságához, jövedelmezőségéhez a digitális technológiák jelentős mértékben járulnak hozzá. Megváltoztatták a technológiai folyamatokat, a kommunikációt, az üzleti modelleket és az adatgazdálkodást, illetve átalakították a vezetői döntéseket. A digitális agrár megoldások mára a kényelmi funkciókon túl versenytényezőkké is váltak. Magyarország sem késlekedhet tehát ezeknek az új technológiáknak a minél szélesebb körű elterjesztésében. Ezért döntött a kormány a magyar agrárium digitalizációjának előmozdításáról és összehangolásáról, Magyarország Digitális Agrár Stratégiájáról (DAS).

A Digitális Jólét Program (DJP) keretében elkészült DAS célja, hogy az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez a rendelkezésre álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett. A digitális eszközök és alkalmazások által biztosított hatékonyságnövekedés több elemből áll össze. A modern technológiák a termelés szintjén növelik az input anyagok és természeti erőforrások felhasználásának hatékonyságát, hozamnövekedéssel, a minőség növelésével, a melléktermékek és hulladékok csökkentésével. Az állattenyésztésben lehetőséget biztosítanak egyedi tartásra, a környezeti tényezők optimális szabályozására, kevesebb gyógyszer alkalmazására és a takarmányozás optimalizálására. Továbbá csökkentik a termelés kockázatait és
az üzem szintjén javítják a technológiai és a vezetői döntések hatékonyságát. A termékpályák szintjén pedig csökkentik az értékesítési kockázatokat. Csökkeni fog a mezőgazdaság környezeti terhelése is.

Az Európai Unió (EU) mezőgazdasági támogatási rendszerének, a Közös Agrárpolitikának (KAP) 2020-tól tervezett módosítási javaslataiban kiemelt szerepet kapott a környezet védelme, amelynek egyik megnevezett eszköze a precíziós mezőgazdasági termelés – emelte ki a DAS kapcsán Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója. Mint kifejtette, a hazai agrárgazdaságban működő vállalkozások egy része a technológia előnyeinek és a piac nyomásának a hatására már megkezdte a digitalizáció által kínált lehetőségek kiaknázását. Ez a folyamat azonban elsősorban a nagyobb, tőkeerősebb és innovatív cégeknél figyelhető meg. A kisebb gazdaságok digitalizációja lassabb és segítséget igénylő folyamatnak mutatkozik – hívta fel a figyelmet a főigazgató.

A DAS a szakmai és civil szervezetek, valamint a digitális „ökoszisztéma” szereplőinek széleskörű összefogásával készült el. A kormány továbbra is várja valamennyi érintett szereplőnek a stratégia gazdagítására vonatkozó szakmai javaslatait. A DAS 2022-ig tervezett megvalósításával hazánk nemcsak sikeres alkalmazója lehet az új technológiáknak, de a fejlesztések résztvevőjeként – újra a világ agrotechnológiai élvonalához csatlakozva – nyertese is lehet a folyamatnak. A DAS a termékpályák keretében kapcsolódik a készülő Digitális Élelmiszergazdasági Stratégiához (DÉS) és az annak végrehajtását támogató intézkedésekhez, fentiekből következően ugyanakkor a DAS a technológia fejlődésével párhuzamosan kétévente fölülvizsgálandó és kiegészítendő.

A stratégia céljának teljesüléséhez szükséges, hogy a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körben alkalmazásra kerüljön: a szántóföldi növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a kertészetben, a szőlészetben, a halászatban és az erdészetben is. A precíziós gazdálkodás jövedelmezőségét a termelés közben keletkezett adatok biztosítják. Ehhez biztosítani kell az üzemszintű adatgyűjtést, az üzemirányítási alkalmazások használatát a gazdaságok vezetésében és a döntések előkészítésében. A termelési adatok alapozzák meg ugyanis a termék nyomonkövetési rendszerek működését. Fentiek alapján a mezőgazdasági termelésben megnő az igény a digitális technológiát alkalmazni képes és változásokat támogató munkaerő iránt. A robotok és az automatizált folyamatok alkalmazása elsősorban az alacsony képzettségű, vagy képzetlen munkaerő kiváltását eredményezi. Az informatikai ismeretekkel is rendelkező technikusok, gépkezelők ugyanakkor keresettek lesznek.

A DAS megvalósításának első évében kiemelt feladat a Digitális Agrárakadémia létrehozása, valamint a digitális agrár szaktanácsadás rendszerének megtervezése. A digitális agrár-technológiák bemutatásában, tesztelésében és népszerűsítésében az erre alkalmas felsőoktatási és szakképzési intézményeken túl jelentős szerepe lesz a mintagazdaságoknak. Konkrét javaslatként szerepel a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt, mint a mezőgazdasági gépek, technológiák és megoldások fejlesztésére, kipróbálására alkalmas tesztkörnyezetet is magába foglaló digitális agrár mintagazdasággá történő fejlesztése. Az első év kiemelt feladatai között szerepel a Nemzeti Élelmiszerlánc Adatszolgáltatási Központ létrehozása is, amely integrálja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) már meglévő adatállományait, támogatja a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek digitális nyomon követhetőségét és a kapcsolódó adatok gyűjtését, feldolgozását, továbbá egy tudásbázis működtetését.

A Digitális Agrár Rezsicsökkentés keretében az agrárgazdaság digitális átalakulásának adminisztratív és más, az állam által befolyásolható költségeinek mérséklése történik azáltal,hogy az állami szervezetek által előállított és gyűjtött adatok digitális hozzáférhetőségének a költségei jelentős mértékben csökkennek. Az agrometeorológiai adatok ingyenessé tételével pedig éves szinten mintegy 1,4 milliárd forintot takaríthatnak meg a gazdák a számítások szerint. Különböző földmérési és távérzékelési adatokkal, a digitális alaptérkép (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer, MEPAR) ingyenes hozzáférhetővé tételével, valamint a precíziós gazdálkodáshoz szükséges globális navigációs műholdrendszer (Global Navigation Satellite System, GNSS) szolgáltatással pedig a gazdák évente nemcsak további 2 milliárd forintot takaríthatnak meg, de várhatóan nagyobb mértékben fognak a távérzékelési adatokra támaszkodni, ami komoly előrelépést eredményezhet a földművelés digitális adatfelhasználása terén.

A versenyképesség, a generációváltás és a fenntartható gazdálkodás területén is olyan új kihívásoknak kell megfelelni, amelyeket csak teljesen új stratégiával és szemlélettel lehet végrehajtani az agrárágazatban – mondta Nagy István agrárminiszter a DAS kapcsán. Mint kifejtette, a magyar élelmiszergazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb a termelési potenciál. Az agrármodernizáció, -digitalizáció célja, hogy Magyarország a folyamatok hatékonyabb szervezésével és a feldolgozottság növelésével jobban ki tudja használni az élelmiszertermelésben rejlő lehetőségeit. A DAS intézkedései elősegítik a hazai agrárium digitalizációját és versenyképességének növelését amellett, hogy a tervezett fejlesztések a mezőgazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit is csökkentik.

A szaktárca elérhetővé teszi a gazdálkodók számára azokat az információkat, adatokat, elemzéseket, amelyek növelik az agrárgazdaság versenyképességét – hívta fel a figyelmet a miniszter. A gazdaságok modernizálásával, illetve a DAS intézkedései révén ingyenesen biztosított információkkal megelőzhetők a klímaváltozás hatására kialakult szélsőséges időjárás okozta károk is. Az Agrárminisztérium a DAS-t érvényesíteni fogja a Közös Agrárpolitika 2020 utáni tervezésénél, ez alapján tesz majd javaslatot az európai uniós források felhasználásának tervezésekor a stratégiában megfogalmazott programok támogatására.

A DAS nagy hangsúlyt fektet az agrár-szakképzésre és felsőoktatásra, valamint a felnőttoktatásra. A mezőgazdasági képzésekben résztvevő tanulók, hallgatók, illetve a gazdálkodók digitális tudásának fejlesztése felkészíti a magyar agrárszakembereket arra, hogy sikeresen megbirkózzanak az új kihívásokkal. Az induló Okos gazda program célja a digitális agrárgazdasággal kapcsolatos ismeretek beillesztése a mezőgazdasági szakképzés tananyagába. Emellett a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítéséhez biztosítja az oktatók képzését, a megfelelő tárgyi feltételeket, valamint szakmai partnerek bevonását.

A „Mezőgazdaság 4.0” a digitális agrárgazdaság, szűkebb értelemben a precíziós mezőgazdaság, az információs és kommunikációs technológiák (IKT), a nagytömegű adatok gyűjtésére, feldolgozására alapuló döntéstámogatás, továbbá az automatizálás és a robotizáció egyre szorosabb összefonódását, illetve a termelés, az üzemirányítás, a termékpályák üzleti modelljeinek megváltozását eredményező technológiai és vezetésirányítási reform összefoglaló neve. Becslések szerint mintegy 120 ezer magyar agrárvállalkozónak lehet szüksége napi szinten információkra, ha precíziós gazdálkodásba kezdenek, a Digitális Agrárakadémia létrehozásával várhatóan 2020 januárjától el tudják érni ezeket a gazdákat. A magyar agráriumban a digitális technológiák hatékony felhasználásához, üzemeltetéséhez 2500-3000 agrárinformatikusra lesz szükség. Különösen fontos tehát, hogy a közeljövőben agrárinformatikai képzések induljanak. Szükség van agrárinformatikai specialisták, szaktanácsadók képzésére is, akik segítenek az agrárgazdaság szereplőinek a digitális technológiák alkalmazásában.