Indul a mézkampány
Magyarországon egy főre jutó mézfogyasztás 80-90 dekagramm évente, a hazai piac azonban tudna még fejlődni – derült ki az őszi mézfogyasztás-ösztönző kampány nyitórendezvényén.
Az őszi mézkampányt – amelynek szlogenje: „Legyen minden nap, mézes nap!”, az Agrárminisztérium (AM), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) indította a mézfogyasztás ösztönzésére, széles körű szakmai egyeztetés után. A kampány során két hónapon keresztül rendezvényekkel, rádiókampánnyal és online megjelenéssel elsősorban a kisgyermekes családokat célozzák meg. A méz népszerűsítése mellett fel kívánják hívni a figyelmet egészségre gyakorolt jótékony hatásai és sokfélesége mellett arra is, hogy a méz az egészség megőrzésében pótolhatatlan táplálék – derült ki a rendezvényen.
A kampányindítón bemutatták a mézkirálynőt. A méz nagyköveteként a mindenkori mézkirálynő feladata, hogy minél szélesebb körben népszerűsítse a méz jótékony hatásait, ösztönözve ezáltal a lakosságot a tudatosabb mézfogyasztásra. A mézkirálynőt immár hagyományosan a jászberényi Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozón választ meg minden évben a szakmai zsüri. A döntés értelmében 2019/2020-ban Szemerits Eszter viselheti egy éven át a mézkirálynői koronát, udvarhölgyei Páprádi Anna Bíborka és Busi Adriána.
Az eseményen felvonultak a mézlovagok is. Kevesen tudják, hogy Magyarország és a világ első méz lovagrendje Baján alakult 2003. november 8-án. A lelkes méhészekből álló társaság elhatározta, hogy a magyar – ezen belül különösen a bácskai – mézféleségek, méhészeti termékek reklámozását, a kulturált mézfogyasztás terjesztését, a méhészeti hagyományok ápolását, az egészséges táplálkozás elősegítését, a természet szeretetét, óvását tekintik saját és közösségük fő célkitűzésének. A lovagrend névadójának a méhészek védőszentjét, Szent Ambrust választották. Azóta összesen 15 Mézlovagrend alakult, illetve működik hazánkban és 9 a határainkon túl (Horvátországban 1, Szerbiában 4, Romániában szintén 4), ott élő méhészek közreműködésével. Egy rendnek körülbelül 10-15 tagja van. A mézlovagrendek önkéntesen alakulnak meg, ők döntik el, hogy milyen munkában vesznek részt, milyen eseményekre mennek el, milyen helyi aktivitást végeznek.
Magyarország méz nagyhatalom, a magyar méhészek háromszor annyi mézet termelnek, mint amennyit a hazai piacon elfogyasztunk – mondta érdeklődésünkre Bross Péter, az OMME elnöke. A méhészek 99 százaléka ugyanakkor – tette hozzá – kénytelen mézével a nagybani piacon megjelenni, azaz méz felvásárlóknak adják el terméküket, akik továbbadják azt az exportőröknek. A magyar méz végül 300 kilogrammos hordókban, homogenizálva jut ki külföldre. A jelenlegi piaci helyzet olyan, hogy az unióban termelt méz nem kell Nyugat-Európában, egyszerűen azért, mert drágább, mint a harmadik országokból – főleg Ukrajnából és Ázsiából, utóbbin belül is Kínából – beáramló méz – hívta fel a figyelmet az elnök.
Furcsa helyzet állt tehát elő – fogalmazott Bross Péter. Mint kifejtette, az EU félig önellátó mézből, mivel mintegy 550 ezer tonna fogy el belőle, de mindössze 260-280 ezer tonnát termel meg. Ennek következtében az unió a világ legnagyobb mézfelvevő piaca. Az uniós felesleget – ami főként hordókban jelentkezik, leginkább kelet-európai és spanyol termelőknél – jelenleg nem vásárolják meg a nyugati termelők, mert csak az olcsó mézet veszik, aminek a minősége éppen, hogy megfelel az előírásoknak. A világpiacon csökken a méz ára, Magyarországon várható emelkedés, mert közepes termés lett és a közvetlenül mézüket értékesítő méhészeknek tavasz előtt el fog fogyni a mézük, ezért ők biztosan árat fognak emelni. Azok a méhészek azonban, akik nagyban adják el a mézüket, napjainkban értékesítési problémákkal küzdenek napjainkban a fenti okok miatt.
Az EU által elfogadott új magyar méhészeti nemzeti program az előző ciklushoz képest több mint 20 százalékos többlettámogatást tesz lehetővé a következő három évre, közel 6 milliárd forint együttes hazai és uniós forráskerettel – mondta a rendezvényen a maga is méhészettel foglalkozó Nagy István agrárminiszter. Emellett a magyar méhészek az idén méhcsaládonként 500 forint jövedelempótló támogatáshoz jutnak, jövőre ezt 1000 forintra emelik – tette hozzá a tárcavezető.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a méhészeknek kiegészítő támogatásra van szükségük, ezt képviselni fogják európai uniós szinten is. Nagy István kiváló kezdeményezésnek nevezte az OMME mézesüveg és zárszalag bevezetését, amelynek köszönhetően egyértelműen beazonosítható a méz származása. Az OMME mézzárszalag alkalmazásával arról tájékoztatják a vevőket, hogy a vásárolt termék természetes eredetű és magyar. Egyéb minőségi paramétereket, fajtaméz-jellemzőket nem garantál ez a jelzés. Az OMME a zárszalag kiegészítéseként egy dombornyomott üveget is forgalomba hozott 2009 január végétől. A termelők méhcsaládonként korlátozott számú dombornyomott üveget kaphatnak. Az üveg használata nem kötelező, mindössze azt mutatja, hogy a méz olyan termelőtől származik, aki OMME-tag, aki Magyarországon termel.
Nagy István hangsúlyozta, hogy az agrártárca elsőként csatlakozott a „Mézes reggeli” programhoz, s jelenleg több mint 166 ezer gyerek él ezzel a lehetőséggel. A „Mézes reggeli” programot Európában másodikként nálunk vezették be és többek között ennek is köszönhető, hogy Magyarországon több mint kétszeresére növekedett az egy főre jutó mézfogyasztás a 90-es évekhez képest, amikor még csak 40 dekagramm volt évente.
Magyarországon található Európa akácerdeinek mintegy kétharmada, közel 500 ezer hektáron. Ennek köszönhetően az éves termés legalább felét adja a nem aromás, későn ikrásodó, világos színű, közkedvelt akácméz, amely az egyik legnépszerűbb is és már hungarikumnak számít. Ezen kívül a hársmézből és a virágmézből fogy a legtöbb. Keresett még a repceméz (krémméz-szerű), a gesztenyeméz (szelídgesztenyefa méze), a napraforgóméz (kemény, nagy szemű kristályos) és az erdeiméz (mézharmat méz, sötét színű). Ritka, de létező magyar mézek még: koriander, szolidágó (aranyvessző), selyemkóró (vaddohány), mustár, facélia, levendula, olajretek. Ezekből a leggyakrabban a selyemkóró és a facélia mézekkel lehet találkozni a piacokon. A hazai termés ötödét adják el üveges kiszerelésben, ennek felét a termelőktől, felét a kiszerelő vállalkozásoktól szerzik be.
Az eseményen kiderült még, hogy Magyarországon a méhészetek körülbelül 1,2 millió méhcsaládot tartanak, az éves méztermelés az elmúlt tíz évben 15-30 ezer tonna között alakult az időjárás és egyéb körülmények függvényében. A mézexport tavaly közel 23 ezer tonna volt, 400 tonna behozatal mellett. Az Európai Unióban 600 ezer méhész felügyel mintegy 15 millió méhcsaládot. Az unióban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna mézből Magyarország 10 százalékkal részesedik, ami nemcsak a szorgalmas méhek, hanem a felkészült méhészek érdeme is.
A világban összességében 3 millió méhész dolgozik. Dél-Amerikában 7 millió, (Argentínában 2 millió) méhcsalád szorgoskodik. Az Egyesült Államokban a 20 éve még 8 millió méhcsalád száma mostanra 2,5 millióra csökkent. Az Ázsiában található, összességében 13 millió méhcsaládból 7 millió Kínában gyűjti a nektárt. Afrika sem marad saját méz nélkül: a mintegy 14 millió család azonban keveset termel, mivel ott nem a modern, kaptáros formát alkalmazzák, így viszont sok viasz marad. Ebből következően azonban Afrika a világ legnagyobb viasztermelője.
A világ méztermelése 1997 óta mintegy 20 százalékkal bővült, köszönhetően elsősorban a természetes táplálkozás iránti igény megnövekedésének. Az EU-ban átlagosan 80-90 dekagramm az egy főre jutó éves fogyasztás – akár csak nálunk, ami összesen 8-9 tonnát jelent évente – de Görögországban például 1,5, Németországban pedig 1,3 kilogramm ugyanez a mutató. A világszerte évente előállított 1,6 millió tonna mézből mintegy 550 ezer tonna kerül be a nemzetközi kereskedelembe, azaz átlagosan a méz kétharmada marad „otthon”, ezt a mennyiséget helyben fogyasztják el. Hazánkban ez az arány nagyon másként alakul, a megtermelt méz körülbelül 80 százaléka kerül határainkon túlra, ezzel Magyarország 4 százalékkal részesedik a világ mézkereskedelméből. Mindez nagyjából ezer főállású, kilencezer másodállású és körülbelül ötezer hobbiméhésznek köszönhető. Az utóbbiak által termelt méz egyébként alig jelenik meg a kereskedelemben.