Tovább javultak a kilátások a magyar agráriumban, azonban a jövőt illetően továbbra is óvatosak a piaci szereplők – hangsúlyozta Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, rámutatva arra, hogy a vizsgált termékpályák – a sertéságazat kivételével – javuló trendet mutatnak.

Hollósi Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy az előző negyedévi, 27,5-es pontértékről 30,5-re emelkedett a Takarék AgrárTrend Index értéke a 48 pontos skálán. Erről az értékről azt kell tudni, hogy a Takarék AgrárTrend Index megalkotásával a Takarékbank olyan agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatót alkotott, amely főként az adott felmérésben megkérdezett ügyfelek és szakmaközi szervezetek és csak kisebb részben a Takarékbank agrárelemzőinek helyzetértékelése alapján, már hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, merre tart az adott ágazat, alágazat, illetve a teljes magyar agrárium.

Mint azt Hollósi Dávid kifejtette, az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom jelentős mértékű bővülése jótékonyan hatott az egyes termékpályák szereplőire, továbbá a vendéglátóhelyek újranyitása is javuló hangulatot eredményez az agráriumban. Az előző negyedéves eredményekhez képest a vizsgált termékpályák mindegyikén javultak a kilátások, a sertéságazat kivételével, ugyanis szeptemberben Németországban Afrikai Sertéspestissel (ASP) fertőzött vaddisznót találtak, amelynek következményeként átmenetileg megszűnt a németek kínai exportlehetősége, ez pedig alapjaiban rajzolhatja át az európai sertéspiacot.

A termékpályákat tekintve, a várakozások szinte kivétel nélkül mind javultak, a leginkább pesszimisták továbbra is a baromfi tenyésztők, viszont jelentős javulás látszik az év előző negyedévéhez képest. A sertés termékpályát továbbra is az ASP alakítja. A szőlő-bor esetében tapasztalt korábbi bizonytalanságot azonban a belföldi turizmus harmadik negyedévi felpörgése jelentősen javította. Emellett a szántóföldi növénytermesztőknél a tavaszi aszály a vártnál kisebb mértékű terméskiesést okozott, így 4-5 pontos emelkedést hozott az elmúlt negyedév.

A Takarékbank agrárügyfeleinek szeptember végi megkérdezése alapján készült összegzésben a hitelintézet agrárelemzői megállapították, hogy a gyengülő forintárfolyam – azon inputanyagok esetében, amelyek jellemzően importból beszerezhetők – 5-10 százalékos drágulást okozott, viszont az exporttermékeknél ugyanez magasabb bevételt jelent, amely enyhén javítja az érintett termékpályák jövedelmezőségét. A tavaszi fagykárok a gyümölcstermelők esetében jelentős terméskiesést okoztak, amit az átlagosnál magasabb felvásárlási ár bevételi oldalon csak részben tudott kompenzálni.

A zöldségtermesztők több esetben átalakult kereskedelmi csatornákról számoltak be, az élelmiszer kiskereskedelmi szereplők a fent említett gyenge forintárfolyam miatt csökkent importáru mennyiségről beszéltek, ami véleményük szerint, jobb helyzetbe hozta a hazai termelőket. A tojáságazatban továbbra is megfelelő felvásárlási árakról és keresletről számoltak be az ügyfelek. Miután az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom nagyobb részben kompenzálta a vendéglátóhelyek bezárásával együtt járó keresletcsökkenést, továbbá július-augusztus hónapokban a belföldi turizmus is kedvezőbb forgalmi adatokat mutatott az előző évinél, a Takarékbank agrárelemzői javították a 2020-as év kibocsátási várakozásait.

A vizsgált termékpályák – a sertéságazat kivételével – rendre javuló trendet mutatnak. Kifejezetten bizakodásra ad okot, hogy a baromfiszektor is csupán 4 ponttal van lemaradva a teljes agrárium indexértékétől. Magyarország 2020 szeptemberében megkapta a madárinfluenza mentes státuszt, Japán is feloldotta az import tilalmat október 8-án. Ugyanakkor továbbra is jelentős felhalmozott készletekről számoltak be a megkérdezettek, ami kissé túlkínálatos piacot mutat és ez alapvetően a feldolgozói árakban is megmutatkozik.

A szőlő-bor termékpályán volt szükség a leggyorsabb alkalmazkodásra: számos szereplő nyitott, akár közvetlenül is a kiskereskedelem irányába, és sok borászat indította el a közvetlen online értékesítési csatornáit. A ledig borokat előállító pincészetek megnövekedett keresletről és a korábbinál magasabb árakról számoltak be, továbbá a gyenge forintárfolyam jótékonyan hatott az ágazat jövedelmezőségére, a zöldszüret adta lehetőséget leginkább a tokaji borvidéken használták ki a szőlősgazdák.

A tejágazatban megfelelő átvételi árakat látnak a Takarékbank szakértői a nyers tej esetében, a megnövekedett hazai feldolgozó kapacitások pedig olyan értelemben hatottak pozitívan az ágazatra, hogy az esetlegesen szűkölő exportlehetőségeket a termelők fel tudták váltani hazai kapcsolatokkal. A húsmarha termékpálya szereplői alapvetően a kedvező árfolyamhatásokat élvezik, nem mutatnak számottevő keresletcsökkenést. A szántóföldi növénytermesztők rendre dráguló inputanyagokról számoltak be, azonban a tavaszi aszály kisebb mértékű terméskiesést okozott, amihez jó belföldi- és értékesítési árak párosulnak, így ezen termékpályákon átlag feletti pontértéket tapasztalnak.

A legnagyobb termékpálya indexben történt csökkenés a sertés esetében volt, melyet a 2020. szeptember 10-i német ASP bejelentés okozott, amelynek velejárója a Kína oldaláról érkező import tilalom. Az átvételi árakban ez egyelőre körülbelül 10 százalékos csökkenést hozott, azonban alapvetően is nyomottak az átvételi árak a piacon, amely a németországi Tönnies vágóhíd átmeneti bezárásának következménye, továbbá a megváltozott kereslet-kínálati viszonyoké. Az még a jövő kérdése, hogy a megváltozott piaci körülményekhez a sertéspiac hogyan alkalmazkodik, mindenesetre átmenetileg markáns változások zajlanak.

A harmadik negyedévi felmérésnek talán a legfontosabb üzenete az integrációs kapcsolatok felértékelődése. A pandémia következtében kialakult bizonytalan piaci helyzetekhez a kistermelők önmagukban kevésbe tudtak volna alkalmazkodni. A több esetben éves keretszerződésben rögzített input-output árak a kis- közepes termelőknek kiszámíthatóságot biztosítanak, ami jelen piaci helyzetben talán a legfontosabb. Persze kérdés, hogy a következő évi szerződések milyen feltételeket fognak biztosítani, azonban a 2020-as év eddigi eseményei rámutattak, hogy mennyire jótékonyan tud hatni a teljes magyar agráriumra, ha egy-egy termékpályán szoros integrációs kapcsolatok működnek. A Takarékbank szakértői mindenesetre úgy vélik: ez lehet a kulcsa annak, hogy a teljes magyar agrárium továbbra is ütésálló legyen a hirtelen bekövetkező piaci sokkokkal szemben.