A helyettes államtitkár elmondta: az országban jelenleg 313.400 hektárt borít belvíz. Ebből 170 ezer hektár vetés és szántó. A vízzel kritikusan átitatott terület nagysága az országban eléri az egymillió hektárt. Belvíz ellen most 11 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság területén védekeznek, és 29 vízgazdálkodási társulatnál folyik hasonló tevékenység. Emellett számos település belterületén is harmadfokú a belvízvédelmi készültség. Kling István jelezte: a hidrometeorológiai előrejelzés szerint a következő napokban a gyors olvadás miatt, megnő a belvízzel borított terület nagysága. A helyettes államtitkár utalt arra: e területen a helyzet az előrejelzések szerint a jövő év elején sem változik érdemben, mivel a január várhatóan melegebb és csapadékosabb lesz a szokásosnál. Hozzátette: a helyzet nehézségét a folyamatos védekezés adja, és nem az elöntött területek nagysága. A hasonló helyzetek megelőzésére, azaz a halaszthatatlan preventív beavatkozások elvégzésére összesen több, mint 2 milliárd forintra lenne szükség. A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknál mintegy 1,26 milliárd forintra, a vízgazdálkodási társulásoknál pedig mintegy 912 millió forintra becsülhető a forrásigény. Az eddig elvégzett munka nagyságát jelzi, hogy – éves szinten – eddig mintegy 2,5 milliárd köbméter vizet emeltek át az elvezetőkbe a vízügyi szakemberek. A munkát nehezítette, hogy 150 szivattyútelepből, 25 jelentős javításra szorult. Ez utóbbi költsége elérte a 120 millió forintot. Az országban lévő 133 belvíz-tározóból már 87 megtelt – közölte Kling István. Beszélt továbbá arról is, hogy a borsodi árvízrendezésre mintegy 5 milliárd forint fordítható. Ebből az összegből várhatóan jövőre 750 millió forintot lehet felhasználni. Hosszabb távon pedig az ár- és belvízi biztonság szavatolására, az ezt szolgáló beruházások megvalósítására mintegy 1.100 milliárd forint lenne szükséges. Az albizottság meghallgatta Feldman Zsoltot, a VM agrárügyekért felelős helyettes államtitkárát is, a tejágazat helyzetéről. A minisztériumi szakpolitikus szerint az ágazat most kedvezőbb helyzetben van, mint néhány hónapja, ugyanis literenként mintegy 20-25 forinttal emelkedett a tej átvételi ára. Így most egy liter tejért a felvásárlók 80 forint körüli árat fizetnek a gazdálkodóknak. A helyettes államtitkár utalt rá: az ágazati válság 2008 végén kezdődött. Ezt ad hoc intézkedésekkel is igyekeztek kezelni mind itthon, mind az európai unióban. Idén a magyar tejtermelők az unió tealapjából literenként 55-60 fillérhez juthattak, továbbá 6 forintot kaptak literenként kvótatámogatásként. (Ez utóbbi csökkent az előző évihez képest, mivel akkor 8,6 forint volt literenként.) Emellett az úgynevezett különleges tejtámogatást is megkapták a termelők két részletben, összesen mintegy 13 milliárd forintot. Így literenként 15-16 forint támogatáshoz juthattak. Feldman Zsolt felhívta a figyelmet, hogy hazánk számára fontos, hogy az unió gazdaság élénkítő csomagjából felhasználhassa a tejágazat szervezet-átalakítását szolgáló 48,3 millió eurós, azaz mintegy 14 milliárd forintot is. Ennek anyagi feltételeit a vidékfejlesztési társa meg szeretné teremteni.