A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) – pedig elégedett eddigi együttműködése eredményével – derült ki a szervezetek közös sajtótájékoztatóján. Wittich Tamás (képünkön), az NFH főigazgatója elmondta: nem tartják szükségesnek a három hatóság által egy éve kötött megállapodás módosítását, ezért változatlanul hatályban tartják. A hatóságok szerint az általuk az elmúlt egy évben lefolytatott több mint 1.300 hatósági eljárás hozzájárult a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat visszaszorításához. A főigazgató ismertette: az egy év alatt közös adatbázist hoztak létre, a vitás kérdések rendezésére pedig munkacsoportot működtetnek.

Hármas megállapodás

A három hatóság megállapodott abban, hogy jogszabályok módosítását kezdeményezi annak érdekében, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos szabályozás egységes rendszert alkosson, s elkerülhető legyen a más hatóságokkal való hatásköri ütközés. Az Európai Bizottság által kibocsátandó iránymutatás, a Guidelines vitájában pedig közös álláspontot képviselnek.
Megállapodtak abban is, hogy a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kereskedelmi ügynökök által alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat visszaszorítása, megszüntetése érdekében fokozottan együttműködnek a PSZÁF hatáskörén kívül eső területeken.

Hatásköri megosztás

A hatásköri megosztás alapján a versenyt érdemben nem érintő ügyekben az NFH és a PSZÁF jár el, az előbbi általános hatáskörrel, az utóbbi az egyébként is általa felügyelt ügyekben, a pénzügyi vállakozások által elkövetett jogsértéseknél. A GVH-hoz tartozik valamennyi, a versenyt érdemben érintő ügy, kivéve, ha a jogsértés csak cimkén, használati és kezelési útmutatóban, illetve egyes speciális, külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelmények megsértésével valósul meg.

Megtöbbszörözött létszám

Az NFH, amelynek létszámát tavaly 150 fővel, 512-re növelték, mintegy 1.300 eljárást folytatott le a törvény hatályba lépése óta (mintegy 10 százalékuk indult fogyasztók kezdeményezésére), a kiszabott bírság mintegy 50 millió forintot tett ki. A hivatal a fogyasztók megtévesztésének sokféle formájával találkozott, különösen sok jogsértést tapasztalt az üzleten kívül kötött szerződések – a termékbemutatóval egybekötött utak – esetében, de sok bírságot szabtak ki a nem megalapozott, az egészséget kedvezőtlenül érintő reklámok miatt (ilyen volt egy például egy kínai balzsamé) is.

Versenyhatósági bírságok

Nagy Zoltán, a GVH elnöke elmondta: a GVH az egy év alatt 13, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyet zárt le, amelyek nyomán több mint 168 millió forint bírságot rótt ki, további mintegy tucat ügyet is hamarosan lezárnak. A versenyhatóság jelentős, 100 milliós nagyságrendű bírságot szabott ki például a Penny Marketre (más árak szerepeltek a reklámújságban, mint a pénztárgépben) valamint 30 millió forintot a Hild Zrt.-re, mert a lakásért életjáradék konstrukcióira vonatkozó hirdetései nem voltak pontosak (a tájékoztatókban egyebek mellett az szerepelt, hogy a fogyasztó a szerződés megkötése után saját lakásában élhet, holott az ingatlan tulajdonjoga a vállalkozáshoz kerül).

A törvény alapján egyedi ügyekben indulhat eljárás

A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke, Farkas Ádám elmondta: a törvény alapján egyedi ügyekben indulhat eljárás. A felügyelet a Budapest Bankot például 5 millió forintra bírságolta, mert az ügyfelet tévesen tájékoztatta az átutalási költségekről, a Groupama Biztosítót pedig 2 milliós bírsággal sújtotta, mert az életbiztosítás visszavásárlási értékéről nyújtott tájékoztatása nem volt megfelelő. Farkas Ádám felhívta a figyelmet arra: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény felhatalmazása teszi lehetővé azt is, hogy a bankok által aláírt Magatartási Kódex hatósági úton betartható legyen.