Moszkva 18 évet várt a WTO-tagságra. A tényleges csatlakozásra jövőre kerül sor, az eljárási rendnek megfelelően 30 nappal az után, hogy az orosz duma is ratifikálta a felvételről szóló dokumentumot. A csatlakozási tárgyalásokat vezető Igor Suvalov orosz miniszterelnök-helyettes újságírók előtt a ratifikálással kapcsolatban elmondta: erre valószínűleg a jövő évi – márciusi – elnökválasztások után kerül sor, legkésőbb májusban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez egyáltalán nem függ össze a választásokkal, de szükségük van némi időre, és az szeretnék, ha a tagságot az emberek is támogatnák. Moszkvának hat hónap áll rendelkezésre a ratifikáláshoz, majd ezt követően 30 nappal lehet a WTO 154. tagállama. Oroszország WTO-tagsága az uniós exportot évente mintegy 4 milliárd euróval emeli; az oroszok az európai termékeket jóval alacsonyabb áron tudják majd megvásárolni, miközben olajukat és gázukat kedvezőbben értékesíthetik. Pascal Lamy, a WTO főigazgatója Oroszország felvételével kapcsolatban elmondta: ezzel a WTO immár a világkereskedelem 97 százalékát fedi le. Az Oroszországgal folytatott kereskedelemben – a csatlakozás követően – a végső kötelező importvám-plafon átlagosan 7,8 százalék lesz, az idei világátlag 10 százalékkal szemben: a mezőgazdasági termékek esetében 10,8 százalék, szemben az idei 13,2 százalékos átlaggal, míg a feldolgozóipari termékeknél 7,3 százalék, az idei, 9,5 százalékos átlagos vámtételű feldolgozóipari importvámokkal szemben. A végső, kötelező vámplafont már a csatlakozást követően rögtön alkalmazzák az importáruk több mint harmada esetében, a vámtarifák egy része viszont csak három év múlva, vagy ennél is később lép életbe. A leghosszabb – 8 éves – végrehajtási időszak a szárnyasimportra vonatkozik. A nap folyamán a tanácskozáson foglalkoztak még a protekcionizmus kérdésével, amely – a Pascal Lamy által ismertetett becslés szerint – évi mintegy 800 milliárd dollár kárt okoz összesítve a világkereskedelemben. A globális kereskedelem idei növekedésére vonatkozó becslését a WTO éppen a mostani tanácskozás előtt fogta vissza: 5,8 százalékra az eddig érvényben levő 6,5 százalék helyett.