A biztosnak a többi között feladata lesz az agrárkamarai törvény előkészítése, a társadalmi vita lefolytatása, továbbá a kamarai alapszabály tervezetének összeállítása és a vagyonjogi jogutódlás tisztaságának biztosítása. A döntéshozók szándékai szerint az új agrárkamara kiterjesztené tagságát az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés gazdasági szereplőinek legszélesebb körére, mindamellett jól működő szolgáltatásaival vonzani fogja a gazdákat az agrárkamarában történő aktív részvételre. A tervek szerint a tagság alanyi jogon jár – hangsúlyozta a vidékfejlesztési miniszter. A  kormány célul tűzte ki, hogy önálló törvényt alkot az agrárkamarai rendszerről. Egy jól működő agrár-önkormányzati rendszer hatékonyan segítheti a magyar gazdák tájékozódását a hazai és európai uniós pályázati feltételek, a földügyi és adózási kérdések, jogszabályok rengetegében, továbbá segítséget nyújthat a szakoktatás területén. Az agrárkamarai biztos kirendeléséről szóló törvény értelmében az országgyűlés úgy döntött, hogy az új agrárkamarai rendszer felállásáig, a szervezési munka irányítására agrárkamarai biztost nevez ki. Az agrárkamarai biztos kinevezésével a VM célja szervezetileg és vagyonjogilag olyan helyzetet teremteni, hogy az új törvény alapján felálló Magyar Vidékfejlesztési, Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara és a megyei és fővárosi agrárkamarák a jövőben igazi köztestületként működhessenek, és munkájukat a tagsággal és a választmánnyal 2011 közepén megkezdhessék.