Kis János, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője a bizottság ülésén elmondta, hogy a tervezet kidolgozásakor fontos cél volt a felesleges bürokratikus terhek csökkentése. A főosztályvezető a tervezet egyik fontos újításaként kiemelte, hogy úgynevezett természetességi kategóriákat állítottak fel. Ez alapján például alföldi, nem őshonos erdők esetében lazábbak a gazdálkodási feltételek, mint egy őshonos, nagy ökológiai értékkel bíró, hegyvidéki erdőnél.
Kis János elmondta, hogy a tulajdonviszonyok változása az ágazatban nagyjából befejezettnek tekinthető. A tapasztalatok szerint a gazdálkodók nem a terület „lerablására” törekszenek, a túlzott kivágási félelmek nem igazolódtak be. A főosztályvezető beszámolt arról is, hogy mára letisztult egy gazdálkodási piramis. Eszerint több százezer erdőtulajdonos, néhány tízezer gazdálkodó, két-háromezer erdész szakember, végül a mintegy 350 fős erdészeti igazgatás építi fel az ágazatot.
A hazai génbankok 2009-es finanszírozásával kapcsolatban felmerült a jelenleg e célra elkülönített 100 millió forint elégtelensége. A mintegy 120 ezer tételes állomány fennmaradásának biztosításához minimálisan 500 millió forintos keret szükséges – ismertette szakértők számításait Ángyán József (Fidesz) képviselő. A bizottság többsége a 100 millió forintos támogatás fenntartását támogatta, de az 500 milliós verzió is elnyerte a tagok egyharmadának támogatását, így mindkét tervezet a parlament elé kerül.
Süth Miklós, az FVM szakállamtitkára mézpiaci helyzetről szóló beszámolójában elmondta: októberig több mint ezer vizsgálat zárult le mézhamisítványok felkutatására, és az év végéig további kétszázaat terveznek. A sikeresnek értékelt programmal kapcsolatban kiemelte, hogy a vizsgálat második hulláma jelentős javulást mutat az elsőhöz képest, az 50 százalékos hamisítási arány számottevően csökkent. Hozzátette: a kiszabott bírság mértéke 150-200 milliós nagyságrendnél tart.

Kapcsolódó hírek:
►Parlament előtt az új erdőtörvény