A magyar agrárium korszakváltás küszöbén áll, egyedülálló agráradottságainkra és -értékeinkre építve, korszakos jelentőségű fejlesztéseket, a tudás- és információalapú gazdálkodás széleskörű terjesztését tűztük ki célul – mondta Nagy István agrárminiszter a négynapos 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) megnyitóján.

Az agrárminiszter az idei OMÉK-ot megnyitó beszédében köszönetét fejezte ki a gazdáknak és külön köszöntötte Mohammed Sadikit, a marokkói Földművelésügyi, Halászati, Vidékfejlesztési, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium főtitkárát. A 79. OMÉK-on, a magyar agrárium legrangosabb seregszemléjén a marokkói királyság a díszvendég. Nagy István kiemelte: a magyarok által kedvelt marokkói gasztronómia, az arab és a közel-keleti konyhaművészet, amellett, hogy erősíti az országaink közötti kapcsolatokat, az agrár-külkereskedelemre, a kétoldalú együttműködésekre is kedvezően hatnak.

Az OMÉK az anyaországi és a határon túli gazdák ünnepe, több mint egy évszázada rendre bemutatja a magyar föld legjavát, mindazt, ami táplál, éltet és megtart minket a Kárpát-medencében több, mint ezer esztendeje – mondta Nagy István. A miniszter szerint nem véletlenül lett az idei OMÉK mottója: „A fejlődés hagyománya”. Fejlődésünk, növekedésünk számai magukért beszélnek. A mezőgazdaság teljesítménye 2018-ban elérte a 2720 milliárd forintot, 2010 és 2018 között 33 százalékkal emelkedett, ezzel a legjobb eredményt érte el hazánk az Európai Unióban. A mezőgazdasági beruházások növekedési üteme 2019 első félévében tovább élénkült, meghaladva a 17 százalékos bővülést. Nőtt a termelési hatékonyság is, amely alapvető feltétel az ágazat jövedelmezőségének javulásához. Továbbá 2014-től több mint 300 milliárd forint áramlott az élelmiszeriparba hazai és uniós forrásokból egyaránt – tette hozzá az agrártárca vezetője.

A magyar gazdaság erősödése, a növekvő reáljövedelem növeli a hazai élelmiszeripar lehetőségeit is, hiszen csak az első félévben több mint 5 százalékkal nőtt az értékesítése a szektornak – mutatott rá az agrárminiszter. Egy erős élelmiszeripar stabil és kiszámítható piacot jelent a mezőgazdasági termelők számára is – hívta fel a figyelmet. Az agrártárcánál büszkék arra is – tette hozzá -, hogy a nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének 54 százalékát, tehát több mint a felét az agrárium adta. Maga a többlet közel 1,7 milliárd euró volt. „Jól jelzi ez súlyunkat, helyünket a gazdaságban. Azon dolgozunk tehát, hogy ezeket a nagyszerű eredményeket ne csak megőrizzük, hanem tovább erősítsük” – fogalmazott Nagy István.

A szaktárca célja, hogy a magyar agrárium a XXI. század új világának a nyertese legyen – fejtette ki a miniszter. Mint mondta, azt szeretnék, hogy kivétel nélkül minden gazdálkodó használója és egyben haszonélvezője legyen a termelést segítő modern digitális technológiák, a különböző precíziós technológiák vívmányainak. Ezért állították össze azokat a tennivalókat, amelyek e cél eléréséhez kellenek: köztük a korszerű tudástartalmak közvetítését segítő Digitális Agrárakadémia koncepcióját; az agrárképzés fejlesztési tervét, vagy éppen annak lépéseit, amelyek az agrár-közigazgatás adatainak digitalizálását segítik.

Azt szeretnék, hogy a mostani – a Vidékfejlesztési Program (VP) és a Növekedési Hitelprogram által is segített – beruházási lendület töretlen maradjon új fejlesztési források megjelenéséig is – mutatott rá Nagy István. Ennek érdekében indították el a 100 milliárd forintnyi beruházási hitelhez kapcsolódó kamattámogatási programot, amely a kis- és középvállalkozásnak minősülő és elsősorban mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó mezőgazdasági termelőknek, valamint élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó vagy erdőgazdasági beruházásokat megvalósító vállalkozásoknak nyújt segítséget.

A figyelem fokozott mértékben irányul az új nemzedékekre, hiszen nélkülük nem lehet sikeres a mezőgazdaság korszakváltása. A fiatal gazdálkodók beruházásainak támogatásán túl a gazdaságátadás megkönnyítésére, az agrárium vonzóbbá tételére is új energiákat összpontosítanak a jövőben. A miniszter számára – mint fogalmazott – „különösen fontos” feladat úgy modernizálni gazdaságunkat, hogy közben mind jobban kíméljük természeti erőforrásainkat; alkalmazkodunk a klímaváltozás Kárpát-medencei hatásaihoz.

Aki fát ültet, bízik a jövőben – mondta a miniszter. E gondolat jegyében indítottak fásítási programot és alakítottuk át az erdőtelepítések támogatási rendszerét. A hazai erdőterület növelésében az Agrárminisztérium fontos szövetségesei a gazdálkodók, akik már eddig is sokat tettek: a rendszerváltozás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt telepítettek. A további eredmények érdekében erdőgazdálkodást ösztönző támogatáspolitikai eszközt alakít ki a tárca, hiszen a VP forrásaiból az erdőt telepítő gazdálkodók a korábbiaknál lényegesen nagyobb, 80-130 százalékkal több forrást vehetnek igénybe. Az állam kiemelt szerepet vállal a meglévő erdők fenntartásában is: az állami erdőgazdaságok a rájuk bízott mintegy 1 millió hektárnyi erdő kezelése során az elmúlt tíz évben összesen mintegy 450 millió facsemetét ültettek el, és 9500 tonna makkot vetettek – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.