A BTT szerint a helyzet azért is súlyos, mert az ágazat – ma már egyedülálló módon – 95 százalékban magyar gazdák és vállalkozások tulajdonában van, illetve csaknem 60 ezer embernek ad munkát és megélhetést. A baromfipiaci válság a fogyasztókat is veszélyezteti, hiszen a termelés várható csökkenése és a gabonaárak növekedése jelentős emelkedést vonhat maga után a baromfitermékek kiskereskedelmi áraiban is. A baromfiágazat az elmúlt tíz évben a sorozatos csődök (Bábolna, Hajdú-Bét, Carnex) után megtisztulva, súlyának megfelelően megtalálta helyét mind az európai uniós, mind a hazai piacon. A szakma ereje abból is táplálkozik, hogy a feldolgozó üzemek maguk is érdekeltek a termelési alapok megőrzésében és fejlesztésében, hiszen az évente levágott élő baromfi több mint kétharmada saját baromfitelepekről, illetve integrált termelésből származik. Összefogó és összetartó ágazatról van tehát szó, de a szélsőséges kilengések kezeléséhez szükségük van arra, hogy a mindenkori kormánnyal egyeztessenek és együttműködjenek – fogalmaznak a baromfisok. Úgy vélik, hogy a takarmányárak elképesztően gyors emelkedése még egy átlagos országban is bajba sodorná (sodorta) az állattenyésztőket. Magyarország és a magyar baromfi szektor önállóan, magára hagyva nem lesz képes megőrizni termelési alapjait és munkahelyeit. A magyar baromfisok úgy látják, hogy a termelési (állattartási) alapokat ma fenyegető, 10-12 százalékos csökkenés még megállítható lenne. Ehhez három fejezetbe sorolható kormányzati beavatkozásokra van szükség.

I. Fejezet: Minél hamarabb kamattámogatásos forgóeszközhitelhez kell juttatni az állattartókat, a baromfiágazati integrátorokat, illetve a tulajdonukban lévő takarmánykeverő üzemeket. Ehhez fel kell gyorsítani a Vidékfejlesztési Minisztérium koordinálásával folyó előkészítő egyeztetéseket. További intézkedésként kérik, hogy a minisztérium soron kívül fizesse ki a tavalyi baromfiágazati állatjóléti támogatásokat az Európai Unió által engedélyezett maximális mértékig.  Az idei állatjóléti támogatásokat pedig a tárca – hasonlóan a korábbi madárinfluenza pánik időszakához – negyedévenként, ütemesen utalja ki.

II. Fejezet: A friss baromfi húsok és készítmények, valamint a tojás ÁFA tartalmát belátható időn belül, 10 százalékra csökkentsék a sertéshússal együtt, ezzel kezelhető szintűvé válik az alapvető élelmiszernek minősülő baromfi és sertés termékek drasztikus áremelése, továbbá segíteni fogja az ágazatok tevékenységének kifehérítését, a több 10 milliárd forint nagyságrendű ÁFA csalás csökkenését. Folytatni kell a rendcsinálást mind az élelmiszer kiskereskedelemben, mind az élelmiszer nagykereskedelemben. A hazai működésű áruházláncok szabályozása és fokozott ellenőrzése első lépésként megtörtént, a baromfisok várják a folytatást. A másodlagos húsvizsgálás, az élelmiszerbiztonság fokozása szintén jó irány, kérik ennek folytatását és következetes végrehajtását. Magyarországon a gabona ÁFA csalás elképesztő méreteket ölt (több 10 milliárd forint/év), ami világtendenciákat maghaladó alapanyag áremelést generál – állítják.

III. Fejezet: A baromfi termékpálya működését sok hatóság együttes munkája szabályozza, legyen szó állategészségügyi, környezetvédelmi vagy élelmiszerbiztonsági rendeletekről. „Jó magyar szokás szerint” az ide vonatkozó európai uniós szabályokat – vagy éppen csak ajánlásokat – túlteljesítjük, és ez a hazai állattartást működési és gazdasági szempontból egyaránt ellehetetleníti. A magyar baromfisok nem akarják, de nem is tudják vállalni az olyan elvárásokat és előírásokat, amelyek például az osztrák, a német vagy a holland gyakorlatnál is jóval szigorúbbak. Intő példa azon alapvető élelmiszerek helyzete, mely ágazatokat nagymértékben leépítették és Magyarország importra szorul. Hazánkban drágább a cukor és a növényolaj, mint Ausztriában vagy Németországban – mutatnak rá.

A baromfisok határozott jövőképük megvalósítása érdekében kérik a miniszterelnököt és a kormány tagjait, hogy legyenek partnereik egy közös, fenntartható ágazati stratégia kidolgozásában és a szükséges intézkedések azonnali megtételében.