A találkozó megszervezését az is indokolta, hogy a gazdasági válság visszavetette az egyébként sem túl nagy kétoldalú kereskedelmet Magyarország és Üzbegisztán között, pedig az üzbég piacot az elmúlt 5-7 évben évente 7-9 százalékos GDP-növekedés és az ipari termelés ezt kissé meghaladó mértékű növekedése jellemzi. Egy ilyen dinamikusan fejlődő piacon meg kell próbálni, hogy tudunk-e részesedni a fejlődésnek ebből az üteméből a krízisből való kilábalás megoldásait keresve – érvelt a nagykövet.

A témakörök

Gilyán György elmondta: a találkozón 12 magyar cég képviseltette magát vezetői, tulajdonosi szinteken, és összességében körülbelül 80 üzbég céggel sikerült kapcsolatot teremteni, különböző mélységű tárgyalásokat folytatni. Ilyen széleskörű üzletember találkozóra már legalább öt éve nem került sor a két fél között. Az üzletemberekkel együtt utazott Taskentbe a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) moszkvai képviselője is, hogy az esetleges beruházásokhoz forrást kínáljon. Az üzleti megbeszélések öt nagy területre koncentrálódtak: az energetika, a mezőgazdaság, a víz-, az egészségügy és a kommunális rendszerek területére – fejtette ki Gilyán György.

Mit ajánlottak a magyarok?

Az energetika témakörében energiamegtakarító, illetve racionalizáló technológiák és berendezések, megújuló energiák termelése iránt nyitottak az üzbégek, szeretnék ugyanis minél gyorsabban a legkorszerűbb, energiahatékony technológiákra cserélni a jelenlegieket. Érdekli őket a zöldség-gyümölcs feldolgozás is, a magyar cégek pedig a növényvédelem terén is szállítóképesek és remélhetőleg sikerül betörniük az üzbég piacra – fogalmazott Gilyán György. Hozzátette: a magyar cégek ajánlottak technológiákat, berendezéseket a víz feltárásától kezdve a kinyerésén és tisztításán keresztül a hasznosításáig. Szóba került magyar gyógyszerek szállítása, esetleg kinti kiszerelése Üzbegisztánba, továbbá orvosi diagnosztikus és terapikus műszerek szállítása is. Együttműködés lehet még települési kommunális rendszerek – víz csatorna, elektromos – felújítása, korszerűsítése kapcsán, a közlekedés szervezésig bezárólag. Idetartozik a hulladék összegyűjtése és feldolgozása, illetve energetikai célú hasznosítása is.

Kedvesek az üzbégek

Az üzbég oldal fogadókész volt, előzetesen megjelölték azokat a témaköröket is, amelyek érdekelték őket – hívta fel a figyelmet Gilyán György. Üzbég oldalon állami részről nemcsak előzetesen, hanem a tárgyalások során is magas szinten tárgyaltak a magyarokkal. Sikerült egyeztetni például Elior Ganyijev miniszterelnök-helyettessel, külgazdasági miniszterrel, s fogadta a delegációt a pénzügyminiszter első helyettese, Uljamov Ravsan. Vele egy N5N1 vakcina gyár létesítéséről tárgyaltak, továbbá jelezték, hogy magyar részről felajánlható segélyhitel a fejlesztésekre, ehhez elő kellene készíteni egy kormányközi megállapodást. A magyar küldöttség találkozott az üzbég egészségügyi miniszter-helyettessel, valamint a vegyipari és az energetikai miniszterrel is.

Jól jöhet az üzlet

Az Üzbegisztánba irányul magyar export értéke évi 30-40 millió dollár, a kivitel többnyire gyógyszerből és vegyi anyagokból áll, ez nem csökkent az elmúlt évben sem. Az export értékének öt-hétszeresét is kitevő, az előző három évben évi 150-200 millió dollár értékű import ugyanakkor igen, mégpedig 8 millió dollárra, mivel a krízis évében Magyarország nem importált energiahordozót Üzbegisztánból. Amennyiben a mostani tárgyalásokból minden esetben üzlet születne, néhány év alatt nagyságrendileg nőne meg az oda irányuló magyar export.