A testület egy másik döntésében azt is bejelentette, hogy részletes vizsgálatot indít az Audi magyarországi támogatásának tárgyában.
Alaposabb átplántálás
Az Európai Bizottság megerősítette: nagyon komolyan veszi az uniós jogszabályok végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos ellenőrzési kötelezettségét a tagállamokban. Az unió irányelvei nem valósulhatnak meg maradéktalanul, ha nem ültetik át őket teljes mértékben és pontosan a nemzeti jogba – hangoztatta egyik közleményében az EU „kormánya”.
A regisztrációs adó hátrányos megkülönböztetés
A regisztrációs adóval kapcsolatban a kormányhoz intézett, úgynevezett indokolással ellátott véleményében az uniós végrehajtó testület megállapította, hogy a gépjárműadóra vonatkozó magyar jogszabályok továbbra is hátrányos megkülönböztetésben részesítik a másik tagállamból behozott használt gépkocsik vásárlását. A rendszer következtében ugyanis a más tagállamokból származó olyan használt autókat, amelyek az áltagosnál többet vesztettek értékükből, magasabb adó terhel, mint a hasonló magyar gépkocsikat.
Valóban támogatni kell az Audit?
Ami az Audira vonatkozó támogatást illeti, az uniós bizottság „előzetes álláspontja” az, hogy a Volkswagen–Porsche-csoport piaci részesedése meghaladja a nagyberuházási projektekre vonatkozó határértékeket, illetve a regionális támogatási iránymutatásban meghatározott 25 százalékos küszöböt. Neelie Kroes versenypolitikai biztos kiemelte, hogy amikor egy nagy regionális beruházási projekt kedvezményezettje egyes szektorokban jelentős piaci részesedéssel rendelkezik, Brüsszelnek ellenőriznie kell, hogy „valóban szüksége van-e a támogatásra a beruházás végrehajtásához, és hogy a támogatás előnyei ellensúlyozzák-e a versenytorzító hatást”. A közel 15 milliárd forintos támogatást Magyarország a Volkswagen–Porsche-csoporthoz tartozó cég olyan, csúcstechnológiát képviselő gyártósorainak létesítéséhez kívánja biztosítani, amelyek személygépkocsi-modellek széles skálájába beépíthető, új generációs motorok és motoralkatrészek gyártását teszik majd lehetővé. A támogatás kiszámításához figyelembe vett beruházási költség 153,4 milliárd forint, amelyhez a kormánysegítség közvetlen támogatás és adókedvezmény lenne.
A szülői szabadság körül is vannak eltérések
A szülői szabadságról szóló uniós irányelvet illetően az a bizottság véleménye, hogy a magyar jog eltér attól a fegyveres erőkre vonatkozóan (mivel esetükben a fizetés nélküli szülői szabadság csak a szülési szabadság után vehető igénybe), továbbá abban, hogy a nemzeti jog nem védi a munkavállalókat a szülői szabadság kérelmezése miatti elbocsátás esetében, és abban is, hogy a nemzeti jog nem rendelkezik arról a jogról, hogy a munkavállaló a szülői szabadság után ugyanabba vagy a korábbival azonos munkakörbe térhessen vissza.”A szülői szabadság intézménye alapvető jelentőségű eszköze annak, hogy az európaiak egészségesebb egyensúlyt alakíthassanak ki a munkahelyen és a családban eltöltött idő között” – hangoztatta a témáért felelős bizottsági tag, Vladimír Spidla.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.