Magyarországon a minőségi éhezés csökkenő tendenciájú ugyan, de még mindig nagyobb, mint a többi visegrádi országban, az Európai Unió 9,5 százalékos átlagát pedig jóval meghaladja. Ezért is csatlakozott Magyarország 2004-ben az EU segélyprogramjához, amely az éhezést hivatott csökkenteni. Erre a programra évente az EU-ban mintegy 500 millió eurót költenek, amelyből Magyarország 14-15 millió euróval – 3,5-4 milliárd forinttal – részesedik évente. Vajda László kitért arra, hogy a rendelkezésre álló összegből általában az intervenciós készletekből vásárolt alapanyagokból – például gabonából és tejporból – készült élelmiszereket osztanak szét segélyszervezeteken keresztül a rászorulóknak. Molnár Antal, az Élelmiszerbank Egyesület alelnöke elmondta: a múlt évben az egyesület 3.425 tonna élelmiszert juttatott el a rászorulóknak mintegy 450 hazai segélyszervezeten keresztül. Így mintegy 420 ezer ember juthatott adományhoz az egyesület koordináló tevékenységével. Az adományok összértéke elérte az egymilliárd forintot. Az alelnök úgy vélte: az idén a tavalyinál mintegy 20 százalékkal több élelmiszert lehet majd szétosztani a rászorulók között, és várhatóan az adomány értéke ugyanilyen mértékben emelkedik, azaz eléri majd az 1,2 milliárd forintot. Fernanda Guerrieri, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) európai és közép-ázsiai regionális képviselője arról beszélt, hogy jelenleg a világon mintegy egymilliárd éhező van, ám a világ kormányai azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2015-re az éhezők számát a felére csökkentik. A képviselő közölte, hogy a cél megvalósítását reálisnak tartja.