Márciustól várhatóan több lépcsőben emelkedhet a baromfihús ára Magyarországon. A termelői ár emelkedése összességében a 20-25 százalékot is elérhet. Ennek következtében hasonló mértékű fogyasztói áremelkedésre is lehet számítani – mondta Bárány László (képünkön), a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke. Az áremelkedés egyértelműen az előállítási költségek megnövekedésével, főként a takarmányárak drasztikus emelkedésével függ össze. Bárány László elmondta: a takarmányt az állattartók a múlt évi ár duplájáért tudják csak beszerezni. A takarmánygyártók ugyanakkor nem tudtak készletezni és ezért, ha nem marad benn az országban a kukorica, akkor akár takarmányhiány is felléphet. Ezért a BTT arra kéri az agrárkormányzatot, hogy mérje fel újólag a magyar gabonakészleteket, készítsen új gabonamérleget, és tegyen meg mindent azért, hogy az új termésig kitartsanak a takarmánykészletek. A tavalyi mostoha időjárás miatt rendkívül nagy a takarmánygabona iránti kereslet még magas áron is főként Németországban, Lengyelországban, a balti államokban és a Balkánon. Jelezte ugyanakkor, hogy a dioxinbotrány a csirkehús fogyasztását nem érintette súlyosan, inkább a tojás- és a sertéshús piacon okozott zavarokat. Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke megerősítette, hogy a magyar sertéságazatot a dioxinbotrány rendkívül érzékenyen érintheti. Németországból ugyanis Magyarországra az élő sertést kilónként 225 forintos áron plusz 10 forint szállítási költségért hozzák be. A bőrös félsertés kilóját pedig 1 euróért kínálják a német kereskedők, ami 275-280 forintos árat jelent. A Németországból érkező áru importára lényegesen alatta marad a magyar önköltségnek. Ezért a VHT elnöke nem tartja valószínűnek, hogy a sertéshús ára emelkedik Magyarországon. Hozzátette: nem zárható ki viszont, hogy a nagy húsipari cégek most bevásárolnak az olcsó alapanyagból. Később pedig a magas takarmányárakra és előállítási költségekre hivatkozva megemelik a késztermékek és a tőkehúsok árát. Amennyiben az input költségek – azaz a takarmányárak, a fehérje és az energiahordozók árának – növekedését a tej felvásárlási ára, valamint a tejtermékek feldolgozói átadási ára nem fogja követni, ismét válsághelyzet alakulhat ki a tejágazatban – tájékoztatott a Tej Terméktanács. Mindennek pedig az lehet a következménye, hogy további tejtermelők fejezik be a termelést. Ezért tovább csökken a tejtermelés, a belföldi értékesítésre jutó hazai alapanyag mennyisége így szintén kevesebb lesz, és számos tejfeldolgozó is tönkremegy. Erről a terméktanács levélben tájékoztatta a vidékfejlesztési tárca vezetését, kérve az ágazat gondjainak kiemelt kezelését. A szakmai szervezet biztatónak tartja, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úgy nyilatkozott: kiemelten kezeli a tejpiacot. A tejpiaci jogszabálycsomaggal kapcsolatban a magyar elnökség célja, hogy a tanács politikai döntést hozzon e kérdésben, és kezdődjön erről egyeztetés az Európai Parlamenttel (EP). A tej felvásárlási átlagára 70 forint, az önköltsége ugyanakkor 75-95 forint között mozog literenként. A tejágazat stratégiai célja ugyanakkor az, hogy az ágazatban a következő tíz évben megduplázzák a tejelő tehenek számát. Így a tejelő szarvasmarhák számát 330-340 ezerre kívánnák emelni, emellett az ország éves tejtermelését ismét mintegy 2 milliárd literre növelnék a jelenlegi 1,5 milliárd literről.