Marsi István úgy fogalmazott: „aki él és mozog, az ezekben a napokban kint van az ültetvényében és permetez”. A virágzás idején ugyanis talán a legfontosabb a cseresznye gombabetegségek, ezen belül is a monília elleni védelme. Ha ilyenkor elmaradnak a megelőző kezelések, az később súlyos károkat okozhat a termésben. Ráadásul alkalmatlanná teheti a cseresznyét az étkezési célú értékesítésre, így az exportra is – hangsúlyozta. A korai fajták virágzása nagyjából egy hete tart, a változékony, csapadékos időjárás miatt később kezdődött egy-két héttel a szokásosnál. Ez várhatóan nem befolyásolja majd a termés mennyiségét és minőségét. Az elhúzódó virágzás és terméskötődés miatt azonban elképzelhető, hogy nem egyszerre, hanem szakaszosan érik majd be a termés – magyarázta. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nagykörűben évszázados hagyománya van a cseresznye termesztésének. Petrovay György földbirtokos, nemesítő az 1870-es években létesített itt faiskolát. Utóbb kiderült: a Tisza árteréhez tartozó terület rendkívül kedvező a germersdorfi óriás cseresznyének, ezért számos kisebb-nagyobb ültetvény létesült itt. Mára szinte nincs olyan ember az alig kétezer lelket számláló településen, aki gazdálkodóként ne került volna kapcsolatba a gyümölccsel. A községben található Magyarország legnagyobb, mintegy 200 hektáros cseresznyése, ahol jellemzően 4-5 féle terem e gyümölcsből. Nagykörű büszkélkedhet az ország egyetlen, hetvenhét féle cseresznyefát felvonultató cseresznyefajta-gyűjteményével.