Kevesen emlékeznek arra, hogy Glatz 2005 márciusában, a Magyar Agrárkamara által a földosztás hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián Ópusztaszeren elvesztett uniós csatlakozásról beszélt.  Úgy vélte, hogy a vidékpolitikát a közhaszon miatt támogatni kell, és azt piaci módon kell kezelni. Annak, hogy Magyarország az európai uniós csatlakozást elvesztette, elsősorban politikai okai vannak – vélekedett akkor.  „A Kádár rendszer bukásához képest rosszabb pozícióban vagyunk most Európában 15 év után” – mondta akkor az akadémikus. Hozzátette: ez nem pártpolitika, nem ideológia, hanem tények kérdése. Az MTA korábbi elnöke szerint ennek elsődleges oka, hogy a politikai rendszerváltás sokkal több deficitet termelt ki a társadalom részéről, mint amennyire feltétlenül szükséges volt. Az információs társadalom kialakulása és a természet és az ember viszonyának átalakulása ahhoz vezet, hogy fölértékelődik a környezetkultúra és a környezetgazdálkodás, valamint megváltozik az agráriummal kapcsolatos gondolkodás – közölte. A mezőgazdasági tevékenység, az élelemtermelés mellett, közhasznot is hoz, a táj, a környezet karbantartásával. A nagy gond egész Európában az, miként állapítsák meg ennek a közhaszonnak az értékét, mi legyen az a pénzösszeg, amivel az adófizetői közösség biztosítja ezt a termelőknek – fogalmazott Glatz Ferenc 2005-ben. A vidék nem azonos az agráriummal, más gazdasági tevékenység színtere is, de amíg az itt lakó emberek nem tudják a környezet megmunkálásból eltartani magukat, szükségük lesz támogatására – hangsúlyozta akkor. Olyan vidékpolitikára van szükség, amely meghatározza azokat a területeket, amelyeket a közhaszon miatt támogatni kell, és azokat, melyeket kell piaci módon kezelni – jelentett ki az akadémikus három éve, most pedig még nagyobb rálátása lett a vidék dolgaira.
Gráf József agrárminiszter a hálózat vezető testületei elsődleges feladatának azt nevezte, hogy előmozdítsák a vidék társadalmi és gazdasági fejlődését, megteremtsék a kistérségek felzárkóztatásához szükséges körülményeket, segítsék a különböző forrásokból táplálkozó támogatási források hatékony felhasználását. Ennek érdekében az MNVH tanácsában a különböző politikai nézeteket és értékrendeket vallók egy asztalhoz ülhetnek, és közös nevezőre hozhatják véleményüket, elképzeléseiket a vidék fejlesztésének meggyorsítása érdekében. Éppen ezért a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatban együttműködnek a helyi önkormányzatok, a helyi civil szféra szereplői, a helyi vállalkozók és társadalmi szervezetek az érintett kormányzati szervezetekkel – tette hozzá a miniszter.
Pásztohy András miniszteri biztos, az MNVH főtitkára szerint azért is szükséges a különböző kormányzati szervek közötti együttműködés kialakítása a vidékfejlesztés területén, mert az FVM kasszájában mintegy 270-280 milliárd forint áll rendelkezésre e célra, de más tárcáknál is tízmilliárd forintokat lehet a vidékfejlesztésre költeni, ezeket összehangolva, párhuzamosságoktól mentesen kell megvalósítani a célokat. Hozzátette: kormányzati részről az FVM-en kívül a hálózat munkájában részt vesz még a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, az önkormányzati tárca, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az oktatási és kulturális tárca, továbbá a Szociális és Munkaügyi Minisztérium.
Az MNVH vezető testületei, azaz a tanács és az elnökség nem rendelkezik közvetlenül a vidékfejlesztési források felett. Ezek a szervezetek koordináló, összehangoló szerepet látnak el. A nemzeti vidéki hálózat létrehozására az Európai Unió kötelezi a tagállamokat annak érdekében,hogy a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek és önkormányzatok, valamint kormányzati hivatalok együttműködését koordinálja a vidékfejlesztés céljainak
megvalósítására. Az MNVH működtetésére mintegy 9 milliárd forint áll rendelkezésre a mostani uniós költségvetési időszak, azaz 2013 végéig. A hálózat működtetésének költségeit az Új Magyarország vidékfejlesztési Program (ÚMVP) technikai segítségnyújtást szolgáló keretéből finanszírozzák.