A szakember ismertette: ezt a célt fogalmazza meg az ágazati stratégia, amelyet a Tej Terméktanács dolgozott ki az ágazat felemelésére. A tejelő szarvasmarhák számát 330-340 ezerre kívánják emelni, emellett az ország éves tejtermelését ismét mintegy 2 milliárd literre növelnék a jelenlegi 1,5 milliárd literről. Szorgalmazzák azt is, hogy megvalósuljon egy olyan irányú birtokpolitikai reform, amely termőterülethez juttatja az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodókat. Az elnök kifejtette: a tejágazat nehéz helyzetben van, mert nem képződik nyereség. Emelkedett ugyan a tej felvásárlási ára mintegy 60 forintról 80 forintra literenként, ám még ez sem fedezi az önköltséget. Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnök-helyettese adatai szerint a tej felvásárlási átlagára 70 forint, az önköltsége ugyanakkor 75-95 forint között mozog literenként. Hozzátette: emellett az ágazat támogatottsága sem érte el az idén a tervezett, illetve a szaktárca által ígért mértéket, amely 22-24 forint lett volna literenként. Az idén a tejtermelők a valóságban alig több mint 10 forintot kapnak támogatásképpen literenként. Tavaly a támogatási szint valamivel több mint 8 forint volt literenként. Kovács László a birtokpolitikai reform kapcsán rámutatott: az állattartók többsége most csak bérelt földön gazdálkodhat, és így állítja elő a takarmányt, amely növeli a költségeket. Ha ez megváltozna, az biztonságosabb és kifizetődőbb is lenne számukra- vélekedett. Hozzátette: a nagyüzemi állattartást úgy kellene átalakítani, hogy helye legyen benne a kis- és középgazdaságoknak, és ezek termelését össze lehessen hangolni a piaci viszonyokkal és elvárásokkal. A terméktanács elnöke szólt arról, hogy az állatjóléti támogatásokról még nem született döntés. Ezzel mintegy 48 millió euró, azaz 14 milliárd forint sorsa bizonytalan, amit felhasználhatna az ágazat.