Ezt a döntést a tárca a sertéstartókkal és a szakmai érdekképviseleti szervekkel egyeztetve, javaslataikat figyelembe véve hozta meg – tájékoztatott a minisztérium. A tárca közleménye szerint az előző, szocialista agrárvezetés intézkedései oda vezettek, hogy a 2002-ben még 5 milliós hazai sertésállomány 2010-re 3 millió 168 ezerre csökkent. A VM által készített fejlesztési stratégia több lehetőséget is vizsgált az ágazat megsegítésére. Júliustól a gabonatermékeknél életbe lépett a fordított adózás, így jelentősen csökken a feketekereskedelem a gabonapiacon, és a költségvetés áfa-bevétele is folyamatosan emelkedik. A gazdákkal és a szakmai érdekképviseleti szervekkel egyeztetve, javaslataikkal összhangban a szaktárca a sertéságazatban nem kezdeményezi a fordított áfa bevezetését. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint sem lenne ez előnyös, mert azoknak a sertéstartóknak, akik keverék takarmányt vásárolnak, a számlák után keletkező 27 százalékos forgalmi adót meg kell fizetniük az eladónak, ahogy a gyógyszer, az áram és egyéb számlák után. Ugyanakkor nettó áron kellene értékesíteni a sertéseket, ezért forráshiányosakká és állandó áfa-visszaigénylőkké válnának.  A sertéstartók felhívták a figyelmet arra is, ha az élő állatokat nettó áron kell számlázni a húsiparnak, az felerősítené a számla nélküli sertéseladási szándékot, amely együtt járna a termeléshez vásárlandó alapanyagok feketekereskedelmével is.  A kormány a VM javaslatait figyelembe véve folyamatosan tárgyal az állattartókat megsegítő lehetőségekről, és mindent megtesz az ágazat versenyképességének és jövedelmezőségi viszonyainak stabilizálásáért. A magyar termelők október 16-tól megkaphatják az egységes területalapú támogatások (SAPS) és a különleges tejtámogatás előlegét. Emellett a vidékfejlesztési tárca vizsgálja a hőség és szárazság miatt mezőgazdasági károkkal sújtott termelők támogatási lehetőségeit.