Ezeknek az országoknak az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsa júliusban adott hat hónapos határidőt arra, hogy hathatós hiánycsökkentési lépéseket dolgozzanak ki. Az unióban érvényes szabályok szerint a deficitnek mindenkor a bruttó hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatt kell maradnia. Azon tagállamok esetében, amelyek túllépik ezt a határt, a brüsszeli bizottság úgynevezett túlzott deficit miatt eljárást indít. Jóllehet a hiány féken tartását az unió elsősorban az euróövezet stabilitása miatt tartja fontosnak, az előírást a közös pénzövezetbe még be nem került országoknak is teljesíteniük kell.

Jelenleg 20 tagállamot górcsöveznek

Jelenleg 20 EU-tagállammal szemben folyik ilyen procedúra. Magyarországgal szemben a legrégebben, 2004 júliusában indult eljárás, de nem kizárt, hogy a gazdasági válságot követően az elsők között is tér majd vissza az előírt küszöb alá. A bizottság – a pénzügyminiszteri tanács által később változtatás nélkül jóváhagyott értékelésében – tavaly májusban állapította meg, hogy a szóban forgó országokban „a 2008. évi végleges pénzügyi eredmények áprilisi bejelentése alapján … túlzott hiány áll fenn”. A miniszterek féléves határidőt adtak a hatékony intézkedések kidolgozására.

Alapvetően fontosak a kiigazítási pályák

„A mai és a jövőbeni generációk adósságszolgálatának csökkentése céljából alapvetően fontos, hogy a kormányok olyan kiigazítási pályákat dolgozzanak ki, amelyek révén már a gazdaság élénkülésének 2010-re várt kezdetétől fogva hozzá lehet látni az államháztartási hiány leküzdéséhez” – mondta akkor Joaquín Almunia (képünkön), gazdasági és pénzügyi biztos. Magyarországról a tavaly májusi jelentésben a bizottság megállapította hogy „2006 közepe óta észrevehető eredményeket ért el a költségvetési egyensúlytalanságok megszüntetésében. A nominális hiánycélokat rendre jelentősen túlteljesítették, hiszen a GDP-arányos hiány a 2006. évi 9 százalékról 2008-ban 3,4 százalékra süllyedt. A jelenlegi pénzügyi válság azonban igen kedvezőtlenül befolyásolta a magyar gazdaságot. A hatóságok válaszul 2008 októberében új gazdaságpolitikai programot fogadtak el, amelynek alapja egy 20 milliárd eurós, főként az EU-tól és az IMF-től származó nemzetközi pénzügyi támogatási csomag.”

Mire kell ügyelni?

A bizottság kiemelte: „a kormánynak ügyelnie kell arra, hogy állítsa meg a költségvetési egyenleg romlását, és hogy 2010-től következetesen hajtsa végre az államháztartási hiány újbóli csökkentésére irányuló konszolidációs intézkedéseket, fokozott hangsúlyt helyezve a strukturális intézkedésekre”. Magyarországot emellett felkérték arra is, „hogy a túlzott hiány 2011-ig történő megszüntetése érdekében kellő időben dolgozzanak ki és fogadjanak el további konszolidációs intézkedéseket. A költségvetési kiigazítást egy átfogó, strukturális reformokra irányuló stratégiába kell ágyazni, és a nemrégiben elfogadott, költségvetési felelősségről szóló törvény következetes végrehajtásával kell alátámasztani”. A most vizsgált többi ország közül Máltának idén, Litvániának szintén jövőre, Lettországnak 2012-re kellene kiigazítania hiányát.

Szép, összetett szó: deficitprognózis

November elején kiadott őszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság már megállapította, hogy „a hathatós kiigazítási intézkedések segítettek csökkenteni a gazdaság sérülékenységét” Magyarországon. A prognózis szerint ugyanakkor az államháztartási hiány idén még valamivel 4 százalék fölött alakul a GDP-hez képest, bár messze az uniós átlag (7,5 százalék) alatt. A jövő évre vonatkozóan a bizottság 3,9 százalékos magyar deficitet prognosztizált legutóbb.