A növénytermesztés hatékonysága érdekében a múlt héten módosították a nitrátrendeletet, a pentozánhatás kivédésére most már minden termőhelyen kiadagolható a vetéstől függetlenül 100 kilogramm szárazanyaghoz további 0,8 kilogramm nitrogén hatóanyag. A rendeletmódosítás miatti bizonytalanságot az Agrárminisztérium részéről Bognár Lajos országos főállatorvos oszlatta el, konkrétan válaszolva a Vidék Magazin által feltett feltett kérdésekre.

– A 3. sz. melléklet C) pontjában szereplő, szárbontásra adható 8 kg/t N mennyiség a 3. sz. melléklet A) pontjában (ez ugyanis csak a tenyészidőszakra vonatkozik) maximalizált értékeken belül vagy azon felül adható?

– Nagytömegű kukoricaszár, napraforgószár és tarlómaradványok időbeni lebontásához és a talaj biológiai feltáró folyamatainak elősegítéséhez minden termőhelyi kategória esetében további 0,8 kg N hatóanyag juttatható ki hektáronként, a maximális értéken felül.

– A szárbontásra kiadható N mennyiség is csak október 31-ig juttatható ki?

– A trágyakijuttatásra vonatkozó tilalmi időszak október 31-től február 15-ig (őszi kalászosok esetében február 1-ig) tart, ezért a szárbontás érdekében N hatóanyagot is csak október 31-ig lehet kijuttatni.

– A 4§ (2) és a 6§ (9) pontok szerint ősszel csak akkor lehet kijuttatni N-műtrágyát, ha azt 15 napon belül vetés követi. Ez azt jelenti, hogy ősszel még nagy tömegű szármaradvány bedolgozása esetén sem juttatható ki szárbontásra N-műtrágya, ha azt ősszel nem követi vetés? Vagyis kukorica vagy napraforgó elővetemény után termesztett kukorica, napraforgó, borsó, mák, szója, stb illetve önmaga után termesztett kukorica esetén nem adható ki szárbontásra N?

– Ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére, akkor könnyen oldódó N tartalmú trágya szárbontás céljából sem juttatható ki a területre.

– Tavasszal szárbontásra, tavasziak vetése előtt akár több hónappal is kijuttatható N-műtrágya?

– A tavaszi növénykultúrák vetése előtt a tilalmi időszak vége, azaz február 15. után van lehetőség trágya kijuttatására, melynek célját és idejét a gazda egyéni döntése alapján hozhatja meg.

– A 6§ (9) pontjában a könnyen oldódó nitrogén műtrágya gyakorlatilag ammónia és nitrát tartalmú műtrágyaként van definiálva. Érhető ez úgy, hogy az ebben a pontban szereplő korlátozás nem vonatkozik a nem ammónium-nitrát tartalmú karbamidra, mivel az egy természetesen lassan ható műtrágya?

– A lassan ható műtrágyákra nem vonatkozik a korlátozás, így a karbamidra sem.

– Az inhibitoros műtrágyákra (és itt külön-külön is értem az ureáz és a nitrifikációs inhibitorral készülteket) ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a nem inhibitoros műtrágyákra?

– Az inhibitoros műtrágyákkal kapcsolatosan külön nem rendelkezik a jogszabály, ebből adódóan ugyanaz vonatkozik rájuk, mint a nem inhibitoros műtrágyákra.

– Istállótrágya kijuttatása esetén kizárólag az 1. sz. mellékletben szereplő beltartalmi értékekkel lehet számolni, vagy van arra lehetőség, hogy akkreditált laborban történt bevizsgálás után a kapott NPK-tartalomnak megfelelően határozza meg valaki az istállótrágya dózisát, természetesen betartva a N-dózis korlátot?

– A kijuttatáshoz szükséges szerves trágya mennyiségét nem csak az 1. számú mellékletben megadott értékek alapján tudjuk elfogadni, amennyiben az ügyfél rendelkezik akkreditált laborban történt bevizsgálás eredményével az adott évre vonatkozóan, akkor annak az értékeivel is számolhat. Az 1. számú mellékletben megadott értékeket akkor lehet alkalmazni, ha az ügyfélnek nincsen saját vizsgálati eredménye.

(További részletek a Vidék Magazin hamarosan megjelenő következő lapszámában.)