Közölte: míg a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) AKG intézkedésének integrált szántóföldi gazdálkodás célprogramjában a közel 253 ezer hektárnyi támogatott területre mintegy 33,7 millió forintot fizettek ki évente, addig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) AKG ugyanezen intézkedése keretében közel 570 ezer hektár támogatott területre évenként már több, mint 88,35 millió forint kötelezettségvállalás történik. Így a támogatott terület több mint kétszeresére, a támogatási összeg pedig közel háromszorosára emelkedett. A kérelmek jóváhagyása a területmérettől független, ám a statisztikai adatok alapján leginkább az figyelhető meg, hogy szoros az összefüggés az állattartók magasabb értékelési pontszáma és a jóváhagyott célprogramok száma között. Ezt támasztja alá az is, hogy míg a forráshiány miatt elutasított gazdálkodók között az állattartók csupán 11 százalékot képviselnek, a programba belépő gazdáknak mintegy a fele tart – az AKG feltételeinek megfelelően – állatot. Szintén megállapítható a nyertes gazdák közötti szoros együttműködés, hiszen csaknem háromnegyedük tagja valamely termelői csoportnak vagy termelői értékesítő szervezetnek. A támogatást nem nyert gazdáknál ez az arány nem éri el a 30 százalékot sem. A programba bejelentett területek elhelyezkedése is sokat számított a pályázati elbírálás szempontjából. A Natura 2000 hálózat területét is érintő kérelmek a célprogramba bevitt területek közel felét lefedik, a nitrátérzékeny területek pedig a háromnegyedét. Ezek az arányok az elutasított kérelmeknél alacsonyak. Meghatározó volt még, hogy a nyertesek 81 százaléka hátrányos településeken élő gazdálkodó volt. A korábbi környezetgazdálkodási programban a támogatást elnyert gazdák 79 százaléka már vett részt. Figyelemre méltó az is, hogy a nyertesek közel fele rendelkezik felsőfokú végzettséggel, az elutasítottak között ez az arány alig húsz százalék – közölte a sajtófőnök.