A piacon nagy zavart okozhat, ha forgalomba lehet hozni vörös és fehér bor keverésével készült rozét – hívta fel a figyelmet Dúzsi Tamás szekszárdi rozé-termelő, aki szerint a hozzá nem értő fogyasztót megtévesztheti, hogy egy illatos muskotályos fehérhez tesz valaki kevés vöröset. A cannes-i rozé világbajnokságon évek óta arany- és ezüstéremmel díjazott borász szavai szerint „nem tisztességes, hogy ha egyeseknek nem kel el a vacak fehér bora, és ráfogják, hogy rozé”. Dúzsi Tamás hozzátette: a magyar bortörvény házasítási szabályaival sem egyeztethető össze, ha egy bor teljesen más fajtákat tartalmaz; jelenleg ugyanis a minőségi bornak 85 százalékban kell a megjelölt fajtából készülnie.

A háziasított világosbor nem rozé

A rozé bor kékszőlőből fehérbor-technológiával készített bor, vagyis a házasított világosvörös bor nem tekinthető rozénak – emelik ki magyar borászok. A soproni borvidék borászai úgy látják, az Európai Bizottság javaslatával legalizálni akarja a kevert rozé bort, és ez sérti Magyarország érdekeit. Magyar Dezső, a 86 hektáron szőlészkedő Lővér pince résztulajdonosa annak a véleményének adott hangot, hogy a multinacionális láncok érdekei felülírják a szakmai szempontokat. A kékfrankos borával a franciaországi Bordeaux-ban aranyérmet nyert borász szerint a rozébor devalválódásához vezet Brüsszel kezdeményezése, és ez keményen fogja érintetni a soproni borvidéket, amelynek rozéi kiváló minőségűek.

A brüsszeli javaslat sérti Magyarország érdekeit

A soproni Taschner Kurt, a Taschner-Vin Kft. képviseletében az MTI-nek elmondta: megítélése szerint a brüsszeli javaslat sérti Magyarország érdekeit. Az igazán szép rozék ugyanis hagyományos eljárással készülnek, és a hazai éghajlati viszonyok kedveznek ennek a borfajtának. A kevert rozék minősége kedvét szegheti a fogyasztóknak, az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a címkén feltüntetett megkülönböztetésre a vásárlók odafigyelnek majd – vélekedett az országos rozébor-versenyeken kékfrankos rozéborával az utóbbi években jelentős elismeréseket elnyert vállalkozó. Thümmerer Vilmos egri borász sem ért egyet az Európai Bizottság terveivel, és szavai szerint megdöbbentő, hogy egyáltalán megengedik, hogy a vörös és fehér borból összeöntött bort rozénak nevezzék.

A villányiak nem háborodtak fel

A Bács-Kiskun megyei borászok is felháborodásuknak adtak hangot a bizottsági tervezettel kapcsolatban. Frittmann János, a 2007-ben az Év borásza címmel elismert soltvadkerti borász termelői és borászati oldalról is botrányosnak tartja azt, hogy az Európai Bizottság ezzel az intézkedésével legalizálni akarja a borpancsolást. Hiába tüntetik fel a borospalack címkéjén azt, hogy fehér bor és vörös bor keverésével készült, nem lesz jó minőségű, és lerontja a rozé bor imázsát – tette hozzá a Frittmann Testvérek Kft. társtulajdonosa. A megkérdezett borászok közül csak a villányiak nem tartják felháborítónak a rozéborokra vonatkozó brüsszeli terveket: Bock József szerint a piac dönti majd el, melyik eljárással készült rozéra van igény.

Utolsó kapcsolódó hírek:
►Borban fizetne a termelőknek az Integrált Borgazdaság ►Varga Pincészet: „A stabil 305 forintos euró is jobb lenne” ►Idén piacra kerülhet a Pannon régió bora ►Minőségvédett eredetűek a tihanyi borok ►Magyarország csak a minőségi borral lehet versenyképes ►Több termést várnak a Pannonhalmi Borvidéken ►Nő a világ borfogyasztása ►Csökkenő borfogyasztást vár a Varga Pincészet ►Dinamikusan nő a román borpiac ►Borverseny Egerben