A Zalai Hírlap szerint a nádaratásra decembertől február végéig van lehetőség, ha kemény fagyok lesznek, esetleg egy-két héttel meghosszabbítják a határidőt. A mélyebb területeken csak jégről lehet aratni, de a munkások a sekélyebb részeken sem tudnak hozzáférni a nádhoz, mert a Balaton magas vízszintje miatt a zsilipeken sem tudják leengedni a Kis-Balaton vizét. A kis-balatoni nád jó minőségű, tetőfedésre, ipari célokra és exportra egyaránt alkalmas. A kis-balatoni nádas a térségben a legnagyobb; területe eléri 2 ezer hektárt, a Balaton szegélyét pedig 1.200 hektáron fedi nád. Az elmúlt évben 120-150 hektáron 130 ezer kévét vágtak le. Az idén 400-500 hektáron terveztek nádvágást, de december óta nem tudnak aratni, mert a jég beszakadt a gépek alatt – nyilatkozta a lapnak Kovács Zoltán (képünkön), a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őre, hozzátéve, hogy az aratás a nádasok miatt is fontos lenne, mert ilyenkor a rothadó, avas nádat is levágják, hogy egészséges növényzet fejlődhessen a helyén.