Juncker arról is beszélt, hogy a kelet-európai térségen belül jelentősen eltérő az egyes országok helyzete.

Gyurcsány gyorsítana

Nem sokkal korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország szeretné, ha a csatlakozás folyamatát – a kritériumok változatlanul hagyása mellett – uniós részről is gyorsítani lehetne.
„Nem akarunk előszobázni, ott akarunk lenni, ahol az események történnek” – mondta Gyurcsány. Egyértelműen leszögezte azt is: ez nem azt jelenti, hogy az ország nem kívánja teljesíteni a csatlakozás feltételeit. Mint mondta, elsősorban annak a legalább kétéves várakozásnak a lerövidítésére gondol, amelyet jelenleg az euró előszobájában, az európai árfolyam-mechanizmusban (ERM-2) kell tölteni az euróövezeti tagság előtt.

És jóllaktak, ebédeltek

A vasárnap délben megkezdett – munkaebéd formáját öltő – kötetlen uniós csúcsértekezlet fő témája a gazdasági és pénzügyi válság elleni fellépés eddigi tapasztalatai és lehetőségei. Külön hangsúlyt kap a találkozón a kelet- és közép-európai térség helyzete. Magyarország például javaslatot készített elő egy 180 milliárd euró értékű stabilizációs és integrációs programra a térség számára, átfogó programot próbálván alkotni az eddig elhangzott valamennyi kezdeményezésből.
Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő úgy nyilatkozott, hogy a nyugati országoknak be kell vonniuk a válságkezelésbe bankjaik kelet-európai fiókjait is. Ezzel a nyugati EU-tagok megmutatnák, hogy a keleti új tagállamokat „nem hagyják lehetőségek nélkül”, és hozzájárulnak ahhoz, hogy cégeik versenyképesen, új munkahelyeket teremtve illeszkedjenek vissza a gazdaságba, hangoztatta.

Nehéz ez az osztozkodás

Gyurcsány Ferenc ugyancsak felhívta a nyugati EU-tagok figyelmét arra, hogy az egyes bankoknak nyújtott támogatásnak ki kell terjednie a kelet-európai leánybankokra is.
A svéd miniszterelnök támogatta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alapjainak feltöltését a nemzetközi bankrendszer sokoldalú támogatása végett, és úgy vélte, kétoldalú segítségnyújtásokra is szükség lehet, amiképp korábban Svédország egyénileg beszállt a Lettországnak kiírt nemzetközi készenléti hitelkeretbe.
A csúcsértekezlet előtt nyilatkozva az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso az összehangolás és a közös szabályok betartásának fontosságát hangsúlyozta, az EU soros elnöke, Mirek Topolánek cseh miniszterelnök arról szólt, hogy „Európát nem szabad felosztani régire és újra, délire és északira, vagy keletire és nyugatira”, Donald Tusk lengyel miniszterelnök a „protekcionizmus és az egoizmus kísértését” ostorozta.

Kapcsolódó hírek:
►A lengyelek már tárgyaltak az ERM-2-ről ►Almunia: nem változnak az euróövezet feltételei ►Veres: ERM-2 feltételek megteremtése 2009-ben ►A forint 27,51 százalékkal rosszabb az év véginél ►Kormányfői kvalitások – kiütéssel nyer a lengyel ►Az MNB-alelnök Brüsszelben szerette az eurót ►Gyurcsány „nem szokványosan” védené a forintot ►Eurót, minél előbb! Elszabadult a forint! ►Magyarország is legsebezhetőbb – ADÓSKOCKÁZATI LISTA ►Valutamentő akciók várhatók a régióban ►Közeledik az elemzők rémálma: a 350-es euró! ►Rekord mélységben a forint árfolyama ►Az elemzők kiállnak Gyurcsány mellett ►„A háború óta nem volt ilyen” – ÖSSZEFOGLALÓ ►Figyelem! Valakik keresnek a forinton!!!