A következő évtized mezőgazdaságát és az abból élők jövőjét alapjaiban határozza meg a KAP 2014-2020 közötti szerkezete, finanszírozása. Ezért nem mindegy, hogy az unió tagországai milyen politikát fogadnak el a közeljövőben, és hogy ebben mennyire fognak tudni megjelenni az új tagországok érdekei – hangsúlyozza a kamara a közleményben. A Visegrádi Országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) agrárkamaráinak soron következő, 43. találkozóján a fő napirendi pont ezért az új közös agrárpolitikával kapcsolatos nemzeti állásfoglalások áttekintése, a közös fellépés lehetőségeinek egyeztetése lesz. A téma fontosságára való tekintettel a szervező Magyar Agrárkamara a november 28-29-i eseményre további hét, újonnan csatlakozott közép-kelet-európai ország agrárkamaráját is meghívta a tanácskozásra, közülük öten – Románia, Észtország, Lettország, Litvánia és Horvátország – fogadták el a meghívást. A találkozón a Vidékfejlesztési Minisztérium is magas szinten képviselteti magát. A Magyar Agrárkamara szerint az időzítés azért is fontos, mert az Európai Unió a közeljövőben – a tervek szerint még a lengyel soros elnökség alatt – fontos döntéseket kíván hozni az új KAP-ról.