Az osztatlan közös tulajdon felszámolását segítő új jogszabály újabb jelentős lépés az átlátható tulajdonosi rendszer, és az optimális birtokszerkezet kialakítása felé – nyilatkozta Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára.

Az Országgyűlés július 3-án fogadta el az osztatlan közös földtulajdon rendezéséről szóló törvénycsomagot, amely olyan jelentőségű, hogy a kormány döntésének megfelelően önálló törvénycsomagként nyújtotta be az Agrárminisztérium. Az osztatlan közös tulajdoni forma problémája nemcsak a mintegy 170 ezer regisztrált magyar földművest érintheti. Érdekeltté szeretnék tenni azokat is az osztatlan közös földtulajodon megszüntetésére, akik például a Budapesten élnek, de vidéken örököltek földet.

Ha valaki szeretné megvásárolni a nem elérhető vagy vélhetően már elhunyt tulajdonostárs tulajdoni hányadát, a törvény hatályba lépése után egy értékbecslést követően az adott tulajdoni hányadra eső pénzösszeget bírósági letétbe kell helyeznie, hogy magához válthassa az adott földrészletet.. Magyarországon 15 év az ingatlan-elbirtoklás ideje. Ezzel szemben áll azonban, hogy a tulajdonjogi igények nem évülhetnek el. Ezért a jogszabály szerint 15 évig kell letétbe helyezni az adott összeget, s ha nem jelentkeznek a tulajdonosok, 15 év után az összeg az államra száll.

A megosztás nem kötelező, önkéntes alapon működik. Ideális helyzet is létezik, ha például valaki a testvérével van osztatlan közösben egy örökölt földön, amit haszonbérbe adnak. Azoknak azonban, akik 1/1-es tulajdont szeretnének kialakítani, arra most lehetőséget kínálnak, ahogy annak a tulajdonostársnak is, aki ki akar maradni ebből. Az állam csak legvégső esetben lép be közbe, akkor, ha semmilyen más módszer nem működik. Ebben az esetben az állam, a Nemzeti Földügyi Központ kisajátítja az adott területet – mondta Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelő helyettes államtitkára.

A törvény szerint azonban, ha lehet, meg kell kísérelni az összes tulajdonostárs felkutatását, amit igazolni is kell a földhivatalnál. Korábban mindenki beleegyezésére szükség volt a megosztáshoz. A módosításnak köszönhetően elég lesz az 50 százalék + 1 tulajdoni arány. Olyan személy azonban nem vehet részt az egyezségben, aki legalább három éve nem tulajdonostárs. Az új szabály szerint ugyanakkor nem kell földművesnek lenni ahhoz, hogy 1 hektárnál nagyobb földterületet szerezzen valaki, és 300 hektár fölé is mehet egy tulajdonostárs földtulajdon-szerzése.

A megosztási egyezség deklarálásában egy új fejlesztésű, ingyenes állami szoftver is segít, amit minden érdekelt tulajdonostárs, illetve minden magyarországi ügyvéd használhat majd. Amennyiben nincs egyezség, a szoftver aranykorona-arányosan és tulajdoni hányad szerint területarányosan kidolgoz akár többféle megoldást, amit fel lehet ajánlani a tulajdonostársaknak. Amelyiket elfogadják, azt be lehet nyújtani a földhivatalnál és kész, megvannak az új helyrajzi számok.

Azt szeretnék elérni, hogy mindig legyen valaki, aki a többiek tulajdoni hányadát magához váltja. Ha nincs meg a tulajdonostárs, akkor az összeget letétbe kell helyezni. Ezt a megoldást nevezik „bekebelezésnek”, ami azt jelenti, hogy valaki magához váltja az adott tulajdoni hányadot, de ez nem egyenlő az elbirtoklással, itt ugyanis pénzben megváltják az adott területet.

Az osztatlan közös tulajdonnál a földhasználat és a tulajdon elválik egymástól. A most érvényes haszonbérleti szerződéseket, egyéb bérleti szerződéseket a megosztás nem szünteti meg, viszont hozzá kell igazítani azokat az új helyrajzi számokhoz. A minimálisan kialakítható területnagyság azonban művelési áganként eltérő. A törvény szerint a tulajdonostársak felelőssége a művelési ág rendezése. Először érdemes a művelési ágat a valós természetbeni állapotoknak megfelelően átíratni. Az új szabályok szerint mindehhez nem kell földmérő, helyszíni mérés, keretmérés, esetleges térképezési hibák feltárása, az átvezetést elvégzi az ingatlan-nyilvántartást vezető kormányhivatal. Az eredeti ingatlan mérete viszont nem változhat, azon belül jönnek létre az új helyrajzi számok.

A helyettes államtitkárnak meggyőződése, hogy mivel mindenkinek kínálnak megoldást, nem lesz olyan érintett, aki ne találna számára kedvező alternatívát a törvénycsomagban. Az összes mezőgazdasági művelési terület közel fele, 2,4 millió hektár, 1 millió 60 ezer ingatlan érintett osztatlan közös földtulajdonnal, ezek rendezésével teljesen átalakulhat a birtokstruktúra, ami a földárakat ismét megemelheti, hiszen az 1/1 sokkal többet ér. Ezzel és az egyes földügyi tárgyú törvények módosításával az agrárium összes szereplőjének pozitív változások jönnek. Nagyon nagy, történelmi változások várhatók – tette hozzá Nagy János.