Egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslatot hétfői ülésén a parlament fenntartható fejlődés bizottsága.

A négypárti támogatással megszületett országgyűlési határozati javaslat felkéri a kormányt, hogy hozzon létre egy, a fenntartható fejlődés ügyét érintő kormányzati döntések koordinációjáért felelős államtitkárokból álló testületet, továbbá dolgozza ki a fenntartható fejlődést mérő mutatókészletet.

Emellett a határozati javaslat kezdeményezi azt is, hogy a fejlesztési források elosztásakor érvényesüljenek a keretstratégiában megfogalmazott javaslatok, illetve a kormány kétévente számoljon be a keretstratégia megvalósítását szolgáló intézkedésekről.

Szili Katalin (független) a napirendi pont előterjesztőinek nevében úgy fogalmazott: a keretstratégia alap, lehetőséget ad egy nemzeti egyetértésen nyugvó fenntartható társadalom megteremtéséhez Magyarországon.

Szóbeli kiegészítésében emlékeztetett: a globális világ kihívásaira 21. századi válaszokat kell adni, amit Magyarország számára a keretstratégia kíván felvázolni. Teszi ezt az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások tekintetében egyaránt.

Jelezte: a gazdaság teljesítményét a GDP mellett célszerű más mérőszámokkal is mérni. Azaz a megváltozott körülményekhez kell igazítani a lehetséges fejlődés irányait, igényeit és intézményrendszerét a fenntarthatóságot is szem előtt tartva.

Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlés határozatban kérte fel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot (NFFT) a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megalkotására. Ennek eredményeként jött létre a fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója, amely több parlamenti ciklust átívelően, 2024-ig fogalmazza meg az elképzeléseket. A határozati javaslatot az akkor még frakcióval rendelkező LMP nem írta alá.