Présben az uniós agrárbüdzsé

abAláírásgyűjtés kezdődött az európai agrártámogatások szinten tartása érdekében Magyarországon, miután Brüsszel megkurtítaná azokat.

 

Teljes mellszélességgel támogatja az agrártárca a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által indított aláírásgyűjtést az uniós agrárforrások szintjének megőrzéséért – jelentette be Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető azt ígérte, hogy ennek érdekében országjárás is kezdődik és arra buzdít minden magyar állampolgárt, hogy akár online, a www.peticioamagyargazdakert.hu oldalon, akár a falugazdászoknál vagy a megyei igazgatóságokon elérhető íveken, támogassák aláírásukkal a kezdeményezést.

Az Európai Bizottság (EB) 2020 után számottevően csökkentené a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetését. Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta: a KAP teljes költségvetésének mintegy 20-25 százalékát akarják elvonni, a területalapú támogatásokra vetítve ez 15-20 ezer forintos hektáronkénti támogatáscsökkenést jelenthet. Nagy István szerint a szűkebb forrásokkal többek között meggátolnák az ágazat fejlődését, nehéz helyzetbe kerülne a vidéken élők megélhetése is. Ezt teljesen elfogadhatatlannak tartja, mivel nemcsak az ágazat, hanem az egész ország jövőjét hátrányos érintené. A KAP mérséklése azért sem megoldás, mert a magyar gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő, az Európai Unió (EU) ráadásul egyre komolyabb elvárásokat támaszt a környezeti fenntarthatóság javítása, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében – vélekedett a miniszter.

Felmerült annak a lehetősége is, hogy az agráriumból elvont összeget Brüsszel a migráció kezelésére használná fel. Az agráriumtól elvont összegeket konkrétan a migránsok letelepedésének elősegítése, illetve a bevándorlók okozta válsághelyzetek kezelésére fordítanák. Ez az új, 2020 utáni KAP tervezésekor merült fel ismét. A tavaly májusban megjelent uniós költségvetés-tervezet ugyanis már kilátásba helyezte a terület külön büdzséből történő támogatását, a KAP költségvetésének csökkentése mellett. Ezáltal az uniós agrárbüdzséből elvont támogatásokkal a migránsok letelepedését és vidéki közösségekbe való integrációját támogatnák.

Az európai parlamenti választásnak az is tétje, hogy védjék meg az 500 ezer magyar gazdát – véli a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, aki szerint Az EB agráriumra fordítható, fejlesztési forrásokkal kapcsolatos terve felháborító, szakmaiatlan is elfogadhatatlan. Nyitrai Zsolt is üdvözölte a Magosz és a NAK által indított civil kezdeményezést, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az aláírásgyűjtés nemcsak a hazai gazdákról és földről szól, hanem minden magyarról. A petíciót bárki aláírhatja, aki szerint rossz irány az, amit a brüsszeli bürokrácia kitalált, miszerint az agrárfejlesztésekre fordítható pénz nagy részét át kívánják csoportosítani a migráció kezelésére, támogatására – tette hozzá.

Az ügyben persze egy bevándorlás ellenes többségű parlament is dönthet majd, de nem kérdés, hogy ha az új költségvetés-tervezetet elfogadják, illetve fenti intézkedések megvalósulnak, a magyar gazdák jelentős európai uniós forrásoktól eshetnek el. A NAK és a Magosz ezzel nem ért egyet, a migrációs helyzet kezelését demográfiai és társadalmi problémának tartja. Ezért úgy vélik, az nem terhelheti az agrárköltségvetést, a KAP forrásait a gazdáknak kell megkapniuk. A visegrádi országok (V4-ek) már tavaly februárban egyetértettek az agrártámogatási rendszer főbb elveiben. A Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország szerint is fontos, hogy az agrárpénzeket a jövőben is a gazdák kapják meg, és azokat ne más uniós célok finanszírozására fordítsák.

A szaktárca már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy minden tagállam fontosnak tartotta az erős, kétpilléres (agrár- és vidékfejlesztési) rendszer megtartását. Az egyes pillérben jelennek meg továbbra is a közvetlen, például a területalapú támogatások és a piaci támogatások, a kettes pillérben pedig a vidékfejlesztési, társfinanszírozott programok támogatására szánt összegek. A KAP teljes keretét 5 százalékkal akarják csökkenteni, mégpedig úgy, hogy az egyes pillérnél ennél kisebb, a kettesnél nagyobb mértékben vágnák meg a közösségi finanszírozási részt – hangsúlyozza Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese. Magyarország esetében a rendelettervezet szerint az egyes pilléres kifizetések 1270 millió euróról 1220 millióra csökkennek, tehát 3,9 százalékkal, a Vidékfejlesztési Programnál (VP) pedig 491 millióról 416 millió euróra, tehát 15 százalékkal. Ez utóbbi egy nagyon komoly visszaesés, amit még súlyosbít az infláció, az időszak végére igazából, értékben ez jelentheti a 25 százalék körüli csökkenést – teszi hozzá.

Uniós szakértők emlékeztetnek: az európai intézmények korábban vállalták, hogy a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül újabb KAP-reformot fogadnak el, mégpedig 2020 végéig. A 2020 utáni időszakra szóló közös agrárpolitikáról a viták 2016-ban kezdődtek meg, a jogalkotási javaslatokat 2018 júniusában ismertették. A jövő mezőgazdasági büdzséjét a következő uniós költségvetési időszakra vonatkozó, többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslat tartalmazza. Eszerint az EU továbbra is költségvetése jelentős részét, a teljes időszakban 28,5 százalékát fordítja majd a mezőgazdaságra, az uniós agrárköltségvetési keret 2018-as évi változatlan árakon 324,2 milliárd euró. Folyó árakban azonban jelentős, 3 és 5 százalék közötti csökkenés figyelhető meg, amely reálértékben pedig még nagyobb, 12 és 15 százalék közötti a brüsszeli számítások szerint. A csökkenés hivatalos indoklásaként az Egyesült Királyság kilépését, másrészt az EU új prioritásaiból (migráció, külső határok, digitális gazdaság, közlekedés) fakadó finanszírozási szükségleteket nevezik meg. Az mindenesetre szinte lehetetlennek tűnik, hogy az EB által javasolt ütemtervet megtartva az új KAP-ot a 2019 májusi európai parlamenti választások előtt elfogadják. Pénzügyi szintű megállapodás hiányában ugyanis a mezőgazdasági eszközök költségvetési súlya miatt a KAP reformja nem hozható tető alá.