Korábban csak tojásban, illetve tojótyúkok húsában észleltek a januári ellenőrzések során a megengedett értéket sokszorosan meghaladó dioxin-tartalmat. Kiderült, valamennyi (mintegy 4700) gazdaság a Harles & Jentzsch takarmánykeverő cégtől kapta az állatok hízlalására használt tápot. A cég összesen 12 német tartomány gazdáit látta el tápkeverékkel, amelyben a 3-4 százaléknyi zsiradékba biodízel gyártásához használt, szennyezett zsír is került. Erről a cég vezetőinek már tavaly márciusban tudomásuk volt, ám a tápkeverés és a kiszállítás zavartalanul folyt tovább. Emiatt százmillió eurós nagyságrendű kártérítési per fenyegeti a vállalatot az érintett gazdák részéről. A szóban forgó alsó-szászországi sertéstelepen mintegy ezer disznót hizlalnak, az állatokra kényszervágás vár. Egy másik telepen a vizsgálatok során egy olyan disznóra bukkantak ellenőrök, amelynek szervezete a megengedett határértéket megközelítő mennyiségben tartalmaz dioxint. Itt megkezdték a többi állat ellenőrzését, a sertéstelepet zárlat alá vette a hatóság. A múlt héten lezárt állattenyésztő gazdaságok többségét feloldották a zárlat alól, így ezek ismét értékesíthetnek állatokat, illetve tojást és tejet. Az eredetileg 4700 farm közül már csak 558-ra vonatkozik a hatósági zárlat, ezek közül 330 Alsó-Szászországban, 143 Észak-Rajna-Vesztfáliában, 62 pedig Schleswig-Holsteinben található. A tíz éven belül az ötödik németországi élelmiszerbotrány hullámai a politika porondjára is elértek. Az uniópártok (CDU/CSU) alsóházi frakciójának fogyasztóvédelmi szóvivője, Peter Bleser fölöslegesnek tartja a vonatkozó törvények módosítását. Egy regionális újságban kijelentette, az önellenőrzés jól működik. Ráadásul a tápkeverő üzemek ígéretet tettek arra, hogy a jövőben minden egyes, takarmányozási célra készült zsírszállítmányt külön meg fognak vizsgálni – tette hozzá. A szövetségi és a tartományi kormányok országos figyelemfelhívó platformot akarnak létrehozni az élelmiszeripar számára. Mivel az élelmiszerek ellenőrzése Németországban a tartományok hatáskörébe tartozik, ezek eddig többnyire csak saját illetékességi körükben adtak ki tájékoztatást gyanús termékekről. A tervezett internetes platform, amelynek kialakításán már „gőzerővel dolgoznak”, tartalmazni fogja az összes országos hatáskörű szerv, illetve hatóság figyelemfelkeltő felhívásait.