Beke Zsolt, az igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének vezetője elmondta: az igazgatóság még 2000-ben készített egy lehetőségtervet a Kapos mentén fekvő területek elöntésének megakadályozására. Eszerint mederkotrással, a depóniák magasságnak megemelésével, további tározók építésével lehetne csökkenteni az elöntött területek nagyságát. A terv tartalmazta azt is, hogy a folyó mentén jelentős földterületet kellene rétté, legelővé minősíteni. A vízügyi szakember szerint 1000-2000 hektár szántó művelési ágának megváltoztatásáról lenne szó, ezzel megelőzhetőek lennének a visszatérő, belvíz okozta mezőgazdasági károk. Vida György, a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal földművelésügyi igazgatója ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a szóban forgó területeket több évtizede vonták művelés alá, és jelenlegi tulajdonosainak, akik a 90-es évek elején szántóként kapták meg a földeket, nem róható fel a jelenlegi művelési ág. Az igazgató hozzátette: a problémát úgy lehetne megoldani, hogy az állam kisajátítja a vízjárta területeket, vagy – ugyancsak állami tartalékföldek terhére – földcserét hajtanak végre, ehhez azonban kormányzati program szükséges. Vida György megjegyezte, hogy először rendbe kellene tenni a Kapos medrét, hogy az árhullám le tudjon vonulni, s csak azután érdemes a terület művelési ágát módosítani. A júniusi áradás után a Kapos Tolna megyei szakasza mentén 3500 hektár került víz alá, és további, mintegy háromezer hektárnyi terület tartósan átnedvesedett, ezeken a területeken nincs termés, vagy terméskieséssel kell számolniuk a gazdálkodóknak. Csonki István, a vízügyi igazgatóság igazgatója a Tolnai Népújságnak nyilatkozva azt mondta: idén nyolcmillió forintot irányoztak elő a Kapos karbantartására, amit a folyón levonuló árhullám miatt csak késő ősszel tudnak elkezdeni.