A miniszter szerint a szaktárca legfontosabb feladata az volt, hogy eljuttassa a magyar gazdálkodókhoz az európai uniós támogatásokat, amelyek 2004-ben, az uniós csatlakozáskor mindössze 200 milliárd forint körül alakultak. Míg két éve 450-460 milliárd forint körül alakult az éves támogatás, addig a gazdasági válságra tekintettel az elmúlt évben – két kifizetést, a területalapú, illetve a tejtámogatást előrehozva – közel 630 milliárd forint kifizetése történt – jelentette ki a miniszter. A magyar kifizető ügynökség teljesítménye és gyorsasága korábban a tagországok összehasonlításában az utolsó helyen állt, ma pedig az első háromban vagyunk benne – mutatott rá. Gráf József azt is hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló éves uniós pénzforrásoknak Magyarország a 96-97 százalékát tudja felhasználni, ebben pedig – egy másik tagállammal holtversenyben – első. Megemlítette, hogy az ország – a korábbi nehézségek ellenére – fegyelmezett a kötelező uniós pénzügyi elszámolások területén is: a tagországok közül az utolsó háromban van a kiszabott büntetések nagyságát illetően. Míg Magyarország hatezer euró büntetést kapott, addig Lengyelországot 140 millió euróra büntették – ismertette a miniszter, emlékeztetve közönségét arra, hogy a szabályok szerint a büntetést nem befizetni kell, hanem ezt a következő évi támogatásból levonják. A szakminiszter arról beszélt, hogy modern, versenyképes mezőgazdaságot kell megteremteni, ehhez pedig elengedhetetlen a források ésszerű felhasználása. Mintegy 1300 milliárd forint áll az agrárium rendelkezésére 2007 és 2013 között, amelyből 49 százalékot a műszaki-technológiai fejlesztésre fordít az agrártárca – közölte Gráf József. Ezen belül 740 milliárd forint jut az állattartók meglévő telepeinek bővítésére és korszerűsítésére, ami mintegy 1800 gazdaságot érintett valamilyen formában. „A technológia fejlődése, a tőke- és a telepkoncentráció egész Európában egy folyamatként zajlik, s ha piacot és nyereséget akarunk elérni a mezőgazdasági ágazatokban, áldoznunk kell erre” – tette hozzá. Gráf József emlékeztetett arra, hogy a szántóföldi növénytermesztés területén Magyarország kétszer hirdetett meg géptámogatási programot – kétszer 40 milliárd forintos csomagban -, ezen kívül a kertészeti és erdészeti gépesítésbe mintegy 18 milliárd forintot fektettek be. Az élelmiszeripar fejlesztésére 45 milliárd forint hasznosult eddig, s a miniszter szerint a második fejlesztési ütemre is hasonló nagyságrendben érkeztek pályázatok, elsősorban a hús- és tejfeldolgozás, valamint a borászat területén.