A Közép-Kelet-Magyarország régió koordinátoraként működő DTkH Nonprofit Kft. egyik központi fejlesztése egy 120 ezer tonnás kapacitású, hulladékfeldolgozó és előkészítő technológiára épülő rendszer Kecskeméten.A hulladékgazdálkodás terén a pénzügyi és műszaki hatékonyság van fókuszban, ezt várja az ágazattól a MOL-csoport, ami nagyon helyes – mondta Agatics Roland, a DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője. Emlékeztetett arra, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fő prioritása a szelektív hulladékgyűjtés és a hasznosítási láncok, értékláncok kialakítása. Mint kifejtette, a hulladékgazdálkodási ágazat szereplői a saját léptékük szerint fejlesztenek. A MOL csoport az égetőmű mellett egy országos hasznosítási lánc kialakításán dolgozik, míg a régiókoordinátorok telephelyek fejlesztésével igyekeznek bővíteni a hasznosításra kerülő hulladékok körét és arányát.

A DTkH is folyamatosan fejleszt, illetve kisebb és nagyobb léptékű fejlesztésekben is részt vesz – tette hozzá az ügyvezető. Egyik központi beruházásuk – hívta fel a figyelmet – a jövőre Kecskeméten megvalósuló, 120 ezer tonnás kapacitású hulladékhasznosító központ. Ez technológiája révén szelektív és vegyes hulladék feldolgozására, illetve annak előkészítésére is alkalmas lesz, s a rendszerhez a hozzá kapcsolódó gyűjtés is hozzá tartozik. Ebben a központban a szelekció magától értetődő lesz: a kommunális hulladékból még leválogatják a szelektív hulladékként hasznosítható anyagokat, s a minőségi követelményeket is jobban tudják teljesíteni.

„Ez a technológia alkalmas arra, hogy egyre kevesebb legyen a hasznosíthatatlan hulladék. Az említett fejlesztés tehát biztosítja azt, hogy a cég hosszú távon, 5-10 éves intervallumban is meg tudjon felelni az uniós irányelveknek. A vegyes hulladéknak lényegében el kellene tűnnie a hazai hulladékgazdálkodásból úgy, hogy minden hulladék átkerül a hasznosíthatók körébe. Az uniós cél, hogy a tagországok 60 százalékról, 10 százalékra csökkentsék a lerakókba kerülő hulladék mennyiségét, a MOHU pedig 2040-ig a jelenlegi 32-ről 65 százalékra kívánja növelni a teljes hazai hulladékmennyiség hasznosítási arányát. Azt gondolom, hogy ebbe az irányba egy 3-5 éves tervvel nagyon nagy léptékűt lehet lépni” – vélekedett Agatics Roland.

A szakértő szerint például fontos a lakosság körében tudatosítani a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, azt, hogy mi, emberek vagyunk a felelősek a klímaváltozásért – hiszen egyebek mellett folyamatosan egyre több hulladékot termelünk, ami az üvegházhatású gázok kibocsátását is tovább növeli. A civilizációnk jövőjére nézve végzetes folyamatot egyebek között azzal állíthatjuk meg, ha számottevően csökkentjük a lerakókba kerülő hulladékok mennyiségét, lényegesen visszaszorítva a környezeti terhelést. Például elkülönítetten gyűjtjük, majd másodlagos nyersanyagként vagy energiaforrásként hasznosítjuk – tehát körforgásban, azaz zárt láncban tartjuk a lehető legtöbb hulladékfajtát – hangsúlyozta a hulladékgazdálkodási szakember.

Magyarországon egyébként a lakosság szemléletváltásának, valamint a házhoz menő begyűjtésnek köszönhetően évről évre növekszik a szelektív csomagolási és zöldhulladékok aránya. Emellett a MOHU tavaly július óta bevezetett új intézkedéseinek eredményeként folyamatosan tovább bővül az elkülönítetten gyűjthető hulladékok köre. Nem árt tisztában lenni azonban azzal, hogy ha ételmaradékos vagy egyéb anyaggal szennyezett, hiába gyűjtjük elkülönítetten, nem lehet hasznosítani a csomagolási hulladékot. Éppen ezért csak a „tiszta” papír-, műanyag- és fémhulladékokat gyűjtsük szelektíven, a használt pelenkákat és papír zsebkendőket pedig a kommunális gyűjtőedényekbe kell dobni. Érdemes azonban odafigyelni az esetleges változásokra is: a pizzásdoboz például máris bekerült a szelektíven gyűjthető hulladékok közé.