A legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent, ez év március 16-tól hatályos módosított rendelet szerint nemcsak a külkereskedelmet folytató és a külföldi vállalkozásokba befektető magyar cégeket lehet biztosítania a Mehibnek, hanem a bankokat, pénzügyi lízinget nyújtó, valamint kezességet és bankgaranciát vállaló pénzügyi intézményeket is. Biztosítani lehet továbbá a magyar utazásszervezőket is, amennyiben azok a külföldiek beutaztatását végzik. Ezt úgy kell tekinteni, mint ha exportáltak volna az ilyen cégek – mondja ki a rendelet módosítása. Változatlan maradt az a szabály, hogy a Mehib csak akkor vállal az exportra kockázatot, ha annak legalább az 50 százaléka magyar származású, kivéve az 5 millió eurót meghaladó építés-szerelést, ahol elég az exportnál a 25 százalékos magyar arány. A rendelet módosítása azonban kimondja: nemzeti érdekből az 50 és 25 százalék alatti magyar arány esetén is egészében biztosíthatja az ügyletet a Mehib. Ilyenkor a biztosító igazgatósága dönt erről, de a biztosítandó ügyletnek feltételei vannak, ilyenek lehetnek a munkahelyteremtés, a munkahely megőrzése, az exportpiac megtartása, megszerzése, a kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése, a beszállítói lehetőség kiterjesztése. A biztosítás önrésze – amit a biztosított fizet a biztosítási összegből – az exporthitel biztosításnál 5 százalék, minden egyéb esetben viszont 20 százalék. Az idei év végéig megkötött biztosításoknál viszont ez a 20 százalékos önrész még 10 százalékot érhet el. Szakács Tibor, a Mehib vezérigazgatója elmondta: a jogszabály módosítására azért volt szükség, hogy a biztosító ne kerüljön versenyhátrányba a külföldi versenytársaihoz képest. A válság miatt ugyanis azok enyhítettek a feltételeiken, amelyekhez most a Mehib is csatlakozott.