A kirendeltségvezető kifejtette: a Balaton nádas állománya 1200 hektárra tehető, amelynek fele védett terület, a másik felét pedig pár évenként célszerű levágni. Ideálisnak az mondható, ha évente minimum 200 hektárnyi nádast aratnak le vízminőség-védelmi okokból. A korábbi években erre a feladatra elegendő összeg – 10-12 millió forint – állt rendelkezésre, amelynek segítségével le tudták vágni a szükséges mennyiséget: a költség fedezte mintegy 120-130 hektárnyi nádas vízminőség-védelmi aratását, ami évente kiegészült 60-80 hektárnyi haszonnád aratásával, valamint a magánszemélyek, civil szervezetek, horgászegyesületek által levágott 20-30 hektárnyi mennyiséggel. (A jó minőségű haszonnád aratásáért a vállalkozók fizetnek, ezt a bevételt fordítják a rossz minőségű nádak levágásának költségeire.) Tavaly már csak a korábbi támogatás alig több mint fele állt rendelkezésre, az idén pedig nem sikerült időben megkapni a célra igényelt állami támogatást. Ezért a január elején, 120 hektárnyi balatoni nád levágásra kiírt közbeszerzési eljárást érvénytelennek kellett minősíteni. A kirendeltség számára rendelkezésre álló 2,5 millió forintos saját forrásból – az előző évi haszonnád aratásából származó bevételből – mindössze 21 hektárnyi vízminőség-védelmi nádvágásra nyílt lehetőség, amelyre a második körben, január végén írtak ki egyszerűsített közbeszerzést. Az idei nádaratás ezért február elején kezdődhetett meg, amivel az időjárástól függően, egy héten belül végezhetnek a munkát elnyert vállalkozók. Ezen kívül 37 hektárnyi haszonnád learatását vállalták, továbbá a civil szervezetek által levágott mennyiség – ami minden egyes esetben egyedi kérelem és engedély alapján történhet – körülbelül 20 hektárra tehető. Így várhatóan összesen 80 hektárnyi nádat aratnak le idén. Pécseli Péter szerint az, hogy ezúttal ez nem éri el az ideális mennyiséget, vízminőségi és természetvédelmi, ökológiai problémát nem jelent.