Egyebek között erről döntöttek a témával foglalkozó – a soros magyar EU-elnökség kezdeményezésére összehívott – luxembourgi rendkívüli találkozójukon a tagállamok mezőgazdasági miniszterei. Az elnöklő Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a találkozó utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az agrártanács felelős döntést hozott, amelynek lényege, hogy gyorsan kompenzálni kell a gazdákat az őket ért károkért. Hangoztatta: vissza kell adni a zöldségek iránti bizalmat a fogyasztóknak, a gazdáknak pedig „a hitet, hogy érdemes dolgozniuk, nem hagyjuk őket magukra”. A termelők önhibájukon kívül kerültek abba a nehéz helyzetbe, amellyel az EU-nak most meg kell küzdenie – mutatott rá a magyar miniszter. A zöldségfogyasztás olyan mértékben megcsappant, hogy az Európában termelt zöldségek fele, kétharmada eladhatatlanná vált – emelte ki. Korábban Fazekas Sándor emlékeztetett arra, hogy a magyar piac is egyharmadára esett vissza. Dacian Ciolos, az Európai Bizottság mezőgazdasági felelőse elmondta, hogy a bizottság a találkozón 150 milliós uniós költségvetési keretre tett javaslatot, de azt az összeget kész „jelentős mértékben” megemelni, ha az szükségesnek bizonyul az elhatározott kártérítéshez. A kompenzáció mértéke sem végleges még, miután a találkozó számos résztvevője a bizottsági javaslatban szereplő 30 százaléknál magasabb térítési arányt tartott szükségesnek. Fazekas Sándor ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a tagállamok a termékek körének bővítését és a kompenzáció alapjául szolgáló árbázis javítását is kérték. Más miniszterek közlése szerint egyes tagállamok – köztük Németország és Spanyolország – 100 százalékos uniós kompenzációt sürgettek. A válság leginkább az uborka, a saláta és a paradicsom piacát érinti, de a kártérítés más termékekre is vonatkozik majd. Ciolos bejelentette, hogy a bizottság hamarosan – várhatóan már szerdára – újabb, továbbfejlesztett előterjesztést készít, amelyben figyelembe veszi a mostani találkozón felvetett módosítási javaslatokat. Helyszíni források rámutattak arra, hogy az uniós kártérítés hozzáadódik ahhoz a kompenzációhoz, amelyre a tagországoknak nemzeti hatáskörben is lehetőségük van. A termelők így már a jelenlegi javaslat alapján is mintegy kétharmadnyi mértékben kárpótláshoz juthatnak. Ciolos továbbá hangoztatta, hogy az árkalkuláció alapjául a 2007-2011 időszak átlagát vették, amivel magasabb érték adódik, mint a jelenlegi árszint. A bizottság javaslatában néhány más – nem pénzügyi jellegű – intézkedés is szerepel, annak érdekében, hogy a termelői szervezetek nagyobb rugalmasságot kaphassanak a válság idejére rendelkezésre álló lehetőségek alkalmazásában. Ilyen például a be nem takarított termékekre vonatkozó támogatás igénybe vétele, illetve a termelői szervezetek számára visszatartott mennyiség felső határának eltörlése. A biztos hozzátette: a kártérítés valamennyi termelőt megilleti, azokat is, akik nem tartoznak termelői szervezethez. Fazekas Sándor emlékeztetett arra, hogy a rendkívüli ülésen téma volt az egyes nyugat-európai országokat jelenleg sújtó rendkívüli szárazság, aszály is. Jelezte, a brüsszeli bizottság ezzel kapcsolatban is külön intézkedéseket dolgoz ki. Más források szerint a tervezett intézkedések között a kifizetések előrehozása, egyes nemzeti támogatási lehetőségek kihasználása, valamint bizonyos, vidékfejlesztésre szánt összegek átcsoportosítása szerepel.