A miniszterelnök kifejtette, hogy a leszakadó kistérségek többsége Dél- és Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl területéhez tartozik, lakosságuk eléri az 1 milliót. Ezek a térségek átlagban 15 százalékkal maradnak el fejlettségben az ország szerencsésebb régióitól.

Az érintettek többsége egyetért

A felzárkóztatási program sikeréhez elengedhetetlen a kistérségekre bontott pontos keretösszegek meghatározása, a megvalósításban a fontossági sorrend felállítása, és a helyiek kezébe adott döntések joga – húzta alá a kormányfő. Ezekkel az irányelvekkel az érintettek többsége egyetért – tette hozzá. Az elemzések szerint a program akkor lehet sikeres, ha 6-8 éven belül az érintett kistérségek legalább egyharmada egy kategóriával előbbre lép – utalt rá a miniszterelnök.

Nosza kismamák!

Bajnai Gordon arról is szólt, hogy a fejlesztéseknél kiemelt cél a munkahelyek teremtése, a kérdés azonban komplex kezelést igényel. Példaként említette a gyes és a gyed időtartamának csökkentését, amely – álláspontja szerint – azért is indokolt, mert az unió országai között Magyarországon a leghosszabb ez az időszak. A kismamák számára azonban nemcsak a munkaerőpiacra visszatérés lehetőségét kell biztosítani, hanem ezzel párhuzamosan bővíteni kell az óvodai, bölcsődei hálózatot is – emelte ki.

„Stratégiai” kérdés

A miniszterelnök kitért a romák helyzetére, tekintettel arra is, hogy döntő többségük éppen a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben lakik. „Ezért is fontos stratégiai módon kezelni, megoldásokat kínálni a roma kérdés megoldására” – húzta alá. Ha nem leszünk képesek a roma kisebbséget integrálni a társadalmi-szociális rendszerek működésébe, a munka, az adózás, az oktatás világába, akkor Magyarország nem fenntartható pályán halad. „Roma kisebbség nélkül nincsen fenntartható fejlődés” – jelentette ki Bajnai Gordon.