A kormány korábbi javaslata még 92.000 forint volt. Az államtitkár elmondta: a munkáltatókat arra kéri a kormány, hogy öt százalékos mértékig a bérkompenzációt maguk hajtsák végre, miközben a minimálbéren és garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál efölött a kormány vállalja a teljes kompenzációt. A költségvetés számára a bérkompenzáció százmilliárdos kiadást jelent – felelte az államtitkár az MTI kérdésére. A korábban számított és a már beadott költségvetésben szereplő összeg 84 milliárd forint. Czomba Sándor közölte: a jövő heti kormányülés után, még karácsony előtt megszületik a kompenzációval kapcsolatos végrehajtási rendelet. A 250 millió forintot meghaladó éves nettó bevételű cégek 79 százaléka nem emeli a béreket a minimálbér felett, nyolc százalék az inflációtól elmaradó béremelést tervez, s mindössze 13 százalék tartja vagy emeli alkalmazottai bérének reálértékét – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. a legfrissebb, a 2012-ben várható bérfolyamatokról szóló felmérésében. A felmérést 2011 októberében készítette a gazdaságkutató. A 250 millió forint nettó árbevételt meghaladó cégek az 1,3 milliós létszám alapján a vállalkozások 63 százalékát reprezentálják. A vizsgálatban az 1.200 cégvezetőt arról kérdezték, hogy a minimálbér emelése következtében bocsát-e el minimálbéren bejelentett alkalmazottat, illetve mekkora béremelést tervez a minimálbérnél magasabb bérek esetében. A minimálbér-emelkedés ellenére a cégek mindössze négy százaléka tervez minimálbéren bejelentett alkalmazottat elbocsátani, ezen belül a legnagyobb arányban (7 százalék) a 100 és 200 fő közöttiek. „A minimálbér-emelés tehát nem elsősorban a létszámra hat, hanem a minimálbér feletti rétegek keresetére” – írja a GKI. Felhívják arra is a figyelmet, hogy az inflációnak megfelelő béremelés sem kompenzálja a munkavállalók túlnyomó többségénél az adójóváírás megszűnése miatti nettó kereset csökkenést. A GKI Gazdaságkutató emlékeztet arra, hogy a minimálbéremelés (18 százalékos béremelés) kikényszerítésére, valamint a nettó kereset csökkenésének megakadályozására a „szokásos bérkommandózás” helyett egyéb fegyvert is be kíván vetni a kormányzat. Eszerint aki nem teljesíti a béremelési elvárásokat (senkinek sem csökkenhet a nettó bére), az nem vehet részt közbeszerzési eljáráson és nem kaphat állami megrendelést és támogatást. Azok körében, akik kénytelenek elbocsátani, magasabb azok aránya, akik sikerrel vettek részt állami közbeszerzésen vagy kaptak közvetlen állami támogatást, illetve azoknál is, akik a jövőben kívánnak élni e lehetőségekkel. Vagyis ők formálisan teljesíteni kívánják a béremelési elvárásokat, de ezt jellemzően elbocsátásokkal fogják elérni, s a megtakarított bérkiadásokkal fogják fedezni a megmaradó alkalmazottak növekvő bérterheit – olvasható a GKI Gazdaságkutató felmérésében. Azok között a cégek között, amelyek a jövőben sem közbeszerzésen nem kívánnak indulni, sem közvetlen állami támogatást nem szándékoznak igényelni, jóval nagyobb arányban nem emelnek bért (82 százalék), mint azok között, amelyek ilyet terveznek (73 százalék). „Ez utóbbiak számára nyilván választás kérdése, hogy az állami megrendelések, támogatások elmaradása okoz-e nagyobb kárt, vagy a megemelkedő bérterhek okozta nyereségcsökkenés, versenyképesség romlás” – fogalmaz a GKI Gazdaságkutató. Hozzáfűzik: látható, hogy még ebben a körben is a vállalkozások több mint négyötöde képtelen lesz teljesíteni a kormány elvárásait. A gazdaságkutató következtetése szerint így azok a vállalkozások szorulhatnak ki az állami megrendelői körből, akik sok alacsony bérű dolgozót foglalkoztatnak, illetve, ahol az átlagbér jellemzően 250 ezer forint alatt van, mert ebben az esetben még az inflációnak megfelelő béremelés mellett is csökken a nettó kereset. A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint a cafeteria-rendszer újabb adója és a keretösszeg mérséklése további veszteségeket jelenthet, s így a tényleges jövedelem a bérnél is jobban visszaeshet.