Az orosz állategészségügyi hatóság vezetője szerint az Európai Bizottság eltitkolja a kéknyelv betegséget, ezért pénteken azonnali konzultációra szólította fel Brüsszelt.
Szergej Dankvert, a Roszszelhoznadzor vezetője kijelentette, hogy minden okuk megvan azt feltételezni, hogy az uniós állategészségügyi szolgálat hosszú ideje titkolja, hogy a 14-es szerotípusú kéknyelv betegség terjed Európában. Elsősorban Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban. Az állat-és növényegészségügyi főhatóság szerepét betöltő orosz mezőgazdasági felügyelet vezetője arra hivatkozott, hogy korábban a 8-as szerotípusú kéknyelv betegségről lehetett tudni, amely ellen van Oroszországban oltóanyag, a 14-es típusúra azonban nincs ilyen törzskönyvezve. Dankvert azzal vádolta az európai állategészségügyi szerveket, hogy nem értesítették Oroszországot, mint az európai hús importőrét a vírusos betegség terjedéséről, és „nyugodt lélekkel aláírták az állategészségügyi igazolásokat”, amelyekkel el kell látni a külföldre szállítandó húst. A Rosszelhoznadzor vezetője szerint ezért nem vehetik figyelembe az európai állategészségügyi hatóság garanciavállalását. Az orosz hatóság arra kéri Brüsszelt, hogy mielőbb tisztázzák a kérdést. Oroszország márciusban tiltotta meg a szarvasmarha,- juh,- kecske- és sertés élőállat-behozatalt az Európai Unió tagállamaiból. A Roszszelhoznadzor szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel a Schmallenberg-vírus terjedése miatt romlott a járványügyi helyzet az Európai Unió számos országában, az élőállat szállítások ellenőrzése pedig nem megfelelő az uniós szolgálatok részéről. A Magyarországról tenyésztés céljából Oroszországba exportált szarvasmarhákra azonban nem vonatkozik a tilalom, mivel azokat karanténban tartják a szállítást megelőzően. Csütörtöktől Magyarországon változtak a kéknyelv betegségre fogékony állatokkal kapcsolatos járványügyi szabályok, mint arról a Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatatott Budapesten. A miniszter rendelete egyebek között azt tartalmazza, hogy a magyar hatóságnak már nem kell jelenteniük a kéknyelv betegség előfordulását az uniós adatbázis, a BT-Net rendszer számára. A kéknyelv betegségre, amely vírusos jellegű, a kérődző állatok – például: a szarvasmarha, a juh és a kecske – fogékonyak. A betegség az emberekre ártalmatlan.