A magyar agrárgazdaság támogatására az idén mintegy 725 milliárd forint áll rendelkezésre, de a mostani csak átmeneti év, 2015-től ugyanis változnak a támogatások elosztásának elvei – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Feldman Zsolt a Pannon Egyetem Agrártudományi Karán rendezett burgonya ágazati fórumon kifejtette: Magyarországra 2020-ig 8,8 milliárd euró közvetlen támogatási forrás érkezik az Európai Uniótól, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap révén pedig 3,4 milliárd euró. A korábbi hazai agrár- és vidékfejlesztési programok az európai uniós költségvetési év tavalyi zárásával befejeződtek. Miután a politikai döntések az unióban csak a múlt év végén születtek meg, a hazai támogatási elvek kidolgozása is csak idén készül el és jövőre lép életbe – tette hozzá a helyettes államtitkár. A mostani átmeneti évben a közvetlen termelői támogatásokban továbbra is a területalapú dotáció a legjelentősebb, ez a magyar gazdálkodók számára 227 euró, vagyis 68 ezer forint hektáronként. Ebben az esztendőben is folyósítják az egyes speciális ágazati támogatásokat, például a rizstermesztők és a tejtermelők számára, illetve a zöldség- és gyümölcs-, valamint a dohánytermesztés szerkezeti átalakítására, de ez 2014-ben le is zárul. Az idén 725 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatási keret áll Magyarország rendelkezésére az agrártárcán keresztül, ebből az összegből 560 milliárd forint körüli összeg közvetlen európai uniós támogatás, a fennmaradó összeg a nemzeti költségvetésből származik. A jövő évtől érvényes támogatási rendszer kidolgozását augusztusig kell véglegesítenie Magyarországnak – jelezte a helyettes államtitkár. A közvetlen támogatások rendszerében 2015-től életbe lépő jelentősebb változások között említette Feldman Zsolt, hogy a pénzek 30 százalékát a környezetvédelmi feltételek teljesítése esetén lehet igénybe venni. Megjelenik a fiatal gazdák számára nyújtható többlettámogatás, de az erre szolgáló forrást teljes egészében nem tudja kihasználni Magyarország, mert mindössze 9 ezer olyan gazdálkodó van, akit ez érint – mondta. A kisgazdaságok a jövő évtől egyszerűsített támogatást kaphatnak. Választhatnak majd, hogy a könnyebb adminisztrációs terheket igénylő, évente legfeljebb 1250 eurót jelentő támogatást választják, vagy a normál támogatási rendszert veszik igénybe. A nagyobb támogatást igénylők esetében – 150 ezer euró fölötti összegnél – minimum 5 százalékkal csökkenteni kell majd a támogatási összeget, de a munkabérek és az erre rakódó járulékok megfizetésének igazolásával mérsékelhető az elvonás. A helyettes államtitkár jelezte továbbá: az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap révén 3,4 milliárd euró érkezik ebben a hétéves ciklusban Magyarországra. A forrás felhasználási lehetőségei között kedvező változás, hogy az általános forgalmi adó kifizetése is támogathatóvá válik majd. Feldman Zsolt előadásában kitért a hazai agrárkutatási rendszer megújítását szolgáló törekvésekről. Felidézte, hogy a múlt évben 9 agrárkutató intézet került vissza a Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alá a nemzeti vagyonkezelő szervezettől, s ezeket az intézményeket összevonva jött létre január 1-jével a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, amelynek Gödöllőn van a központja. Kifejtette, egységes szerkezetben, a szakmai igényekre reagálni képes, idővel akár a nemzetközi szinten is ütőképes kutatási hálózat létrehozás volt a cél, amelyet feladatfinanszírozással működtetnek. Hozzátette, hogy négy kutatóintézet – az újfehértói, a szegedi, a kecskeméti és a mosonmagyaróvári – továbbra is önálló társasági formában működik tovább. A helyettes államtitkár említést tett arról is, hogy a felsőoktatás keretei között tevékenykedő többi kutatóhely esetében a tárca az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen készíti elő a szakmai integrációt.