Hogy mi ez? Az EU-ban tizenkilenc agrárszakmai, környezet- és természetvédelmi, állatjelölési, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szabályrendszert dolgoztak ki, amelyet minden uniós tagállamban egységesen alkalmazni kell, ezeket ellenőrizik is. Ez az úgynevezett kölcsönös, illetve kereszt megfelelés vagy megfeleltetés, angolul cross-compliance.
A Magyar Agrárkamara tanácsadói hálózatának tagjai hetek óta gazdálkodói csoportok számára fórumokon ismertetik a 2009-től alkalmazandó 9 előírás betartására vonatkozó követelményeket. Emellett írásos összefoglalókat is kaphatnak az érintettek. A hatóságoknak ugyanis kötelességük minden agrártermelő számára elérhetővé tenni a követelmények jegyzékét.
A kölcsönös megfelelési rendszer nem tartalmaz a gazdálkodók számára új követelményeket, mivel az előírások már korábban is érvényben voltak. Ezért a termelőknek nem lesz többlet feladatuk ezekkel, bár ezek naprakész dokumentálása több időt és energiát igényel. Az viszont újdonság, hogy a hatóságok – a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal – a feladatok elvégzését az eddigieknél jóval szigorúbban ellenőrzik, és a szabálytalankodók szankciókra is számíthatnak.
Az előírásokat négy nagy csoportba lehet sorolni. Három irányelv kapcsolódik a természetvédelemhez: a vadon élő madarak védelme, a felszín alatti vizek védelme és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme. Szintén három irányelv tartozik a környezetvédelemhez: a szennyvíziszap kijuttatásának szabályozása, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésével kapcsolatos előírás, és a növényvédő szerek kijuttatásának és tárolásának követelményei.
Az állatok azonosítása és nyilvántartásával kapcsolatban négy előírást kell betartani: az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról szóló EGK irányelvet, a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási szabályait, a füljelzők, marhalevelek és állomány- nyilvántartások előírásait, valamint a juh- és kecskefélék azonosításáról és nyilvántartásáról szóló passzusokat.
A negyedik nagy jogszabályi csoport az állategészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági és állatjóléti intézkedésekre vonatkozó 9 előírás. Ezek közé tartozik az unió hormon-irányelve, az élelmiszer- és takarmánybiztonság előírásai, a szivacsos agyvelőbántalmak megelőzését és leküzdését szolgáló szabályok, a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés, az egyes fertőző állatbetegségek jelentésére vonatkozó követelmény, a kéknyelv-betegség elleni védekezés, a borjak, a sertések védelméről szóló szabályok, és a tenyészállatok tartását szabályozó előírások.
A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásait szintén be kell tartani a gazdálkodóknak.
A szabályok be nem tartása szankciókat von maga után. Ezek két csoportra oszthatók: a gondatlanságból elkövetett hibákra és következményeikre, illetve a szándékosan elkövetett vétségekre. Az előbbieknél az éves közvetlen agrártámogatásokból 1-5 százalékot vonnak le, de ha valaki már többedszer vét, akkor a szankció mértékét már meg kell háromszorozni.
Szándékosság esetén már 15-100 százalék lehet a büntetés, szélsőséges, kirívó esetben akár több évre is kizárható a gazdálkodó az uniós támogatásból. A kirótt bírságokat pedig össze kell adni, majd levonni a támogatásból.
ehát ha valaki a 19 kölcsönös megfelelés előírásából egyszerre többet is megsért, akkor azokat egyenként mérlegelik, és az egyes tételeket összeadva – a felső korlátok figyelembe vételével – jön ki a büntetés végső mértéke – figyelmeztetnek a Magyar Agrárkamara szakemberei.