A korábbi évekhez hasonlóan az idén is úgy döntött az Európai Bizottság, hogy 15 másik országgal együtt Magyarország gazdaságáról is úgynevezett mélyreható vizsgálatot készít – közölte Moscovici gazdasági biztos. Brüsszel korábban azt állapította meg, hogy a magyar gazdaság vizsgált makromutatói nem mutatnak túlzott egyensúlytalanságot, de a testület döntő politikai lépéseket igénylő egyensúlytalansági tényezőket talált. A tavaszra elkészülő elemzés, akárcsak Írország, Spanyolország és Franciaország esetében, azt hivatott feltárni, hogy továbbra is fennállnak-e ezek kockázatok. Brüsszel 11 mutatót vizsgál, amelyek alapján tavasszal megállapítja majd, fennáll-e a vizsgált országokban egyensúlytalanság, és ha igen, túlzott-e vagy igényel-e döntő politikai lépéseket.

A külső egyensúly vizsgálatakor Brüsszel azt nézi, hogy a tagállamok folyó fizetési mérlegének három éves átlaga a +6 és -4 százalék közötti sávba esik-e a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva. A nettó nemzetközi befektető pozíciónak a GDP 35 százalékánál nem szabadna nagyobb hiányt mutatnia, míg az exportpiacon egyik országnak sem szabadna öt év alatt 6 százaléknál nagyobb visszaesést elszenvednie. Ide tartozik még, hogy a nominális fajlagos munkaerő-költségnek nem szabad 12, illetve az euróövezetben 9 százaléknál nagyobb mértékben növekednie. A bizottság az inflációval korrigált devizaárfolyamot is számításba veszi, amelynél 3 év alatt 11 százalékos, illetve az euróövezetben 5 százalékos kilengés megengedett. A belső egyensúlynál górcső alá veszik a magánszektor konszolidált adósságát, amelynél a GDP 133 százaléka a tűréshatár, illetve azt is megnézik, hogyan alakult a vállalati hitelezés. Nyom a latban az ingatlanpiac helyzete is, ahol éves szinten 6 százalékos árváltozásnál húzták meg a vonalat.

Figyelembe veszi a brüsszeli testület továbbá az állam eladósodottságát, amely a GDP 60 százaléka lehet. Ezen kívül az is számít, hogy a munkanélküliség átlaga az elmúlt 3 évben meghaladta-e a 10 százalékot, valamint, hogy a pénzügyi szektorral szembeni követelések változtak-e 16,5 százaléknál jelentősebb mértékben. A bizottság közleményében hangsúlyozza: nem mechanikus, gépies folyamatról van szó, nem arról, hogy ha egy ország valamelyik mutatója átlépi a küszöböt, akkor azonnal megszólal a vészcsengő, hanem a mutatók által alkotott összképet vizsgálják, és a tagállamok hatóságaival is egyeztetnek a mélyreható vizsgálatok elkészítésekor.
Horvátország, Olaszország és Szlovénia gazdaságáról azért készül mélyreható vizsgálat, hogy kiderüljön: a korábban megállapított túlzott egyensúlyhiány továbbra is fennáll-e. Belgium, Bulgária, Németország, Hollandia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság esetében a vizsgálat célja annak feltárása, hogy a korábban megállapított egyensúlytalansági tényezők közül melyeket sikerült leküzdeniük. Portugáliáról és Romániáról először készül mélyreható gazdasági vizsgálat. A bizottság külön emlékeztet, hogy ha egy ország ellen túlzott egyensúlyhiány miatt eljárás indul, és az adott tagállam nem teszi meg a kellő erőfeszítéseket ennek megszüntetésére, akkor akár GDP-je 0,1 százalékának megfelelő büntetést is kaphat. Ez a szabály csak az eurózóna országaira érvényes.