A magyar édességpiac forgalma tavaly kicsit több mint 180 milliárd forint volt, ehhez hasonló összegre számítanak az idén is az iparági szereplők – közölte Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke.Hozzátette: bizonyos szegmensekben, mint például a praliné és a táblás csokoládék esetében jelentős – mintegy 10, illetve 7 százalékos – növekedést tapasztaltak.

Emlékeztetett: a válság idején, tetézve a népegészségügyi termékadó (NETA) hatásával, a desszertpiac összeomlott. Kifejtette: a most tapasztalható növekedés részben azzal magyarázható, hogy a fogyasztók kezdenek visszatérni régebbi vásárlási szokásaikhoz. Emellett a piackutatók általános – nemcsak az édességpiacra vonatkozó – fogyasztásnövekedést állapítottak meg a kiskereskedelemben.

Érdekesség – emelte ki az elnök -, hogy a magyar táblás csokoládé piac a válság és NETA ellenére is stabil maradt. Sőt, a több mint 11 ezer tonnás piac még nőtt is az elmúlt évek során. Ezen belül külön pozitív, hogy az étcsokoládét fogyasztók köre bővül leginkább. Így ma már mintegy 2400 tonnás mennyiséget tesznek ki az antioxidánsokban gazdag keserű csokik. Ez már 20 százalékos piacrész a korábbi néhány év 15 százalékos értékével szemben.

A karácsonyi forgalom a Nielsen piackutató cég adatai szerint tavaly rekordot döntött az élelmiszer-kiskereskedelemben: minden addiginál többet, mintegy 2,7 milliárd forintot költöttek az emberek 650 tonna édes ajándékra. Értékben 10, mennyiségben 1 százalékkal nőttek az eladások tavaly 2012-höz képest. Ez azt mutatja, hogy a vásárlók a mennyiség helyett a minőséget helyezik előtérbe – húzta alá Sánta Sándor. A tendencia összhangban van a szövetség egyik fő törekvésével is, amely szerint 10 éve harcot hirdetett – a nemes beltartalmi értékekben szűkölködő – bevonómasszás figurák ellen. Eredmény, hogy míg 2006-ban az ünnepi figurák közel fele még bevonómasszából készült, mára a valódi csokoládé gyakorlatilag kiszorította azt. A figurák több mint 90 százaléka valódi csokoládéból készül.

Azt, hogy az év végi forgalomból mennyi jut a Mikulásra és mennyi a karácsonyra, a szakemberek nem mérik, ezért erre nincs külön adat. A Nielsen adataiból az tudható, hogy tavaly – s ez már évek óta így van – a legnagyobb sláger a csokoládé Mikulás figura volt, amire mintegy 1,7 milliárd forintot adtak ki a fogyasztók az év utolsó két hónapjában, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az adatokból úgy tűnik, hogy – bár változatlanul őrzi sokéves második helyét – csökkent a hagyományos ajándékcsomag eladása. A tavalyi csaknem 320 millió forintos forgalma 11 százalékkal volt kisebb, mint az azt megelőző év november-decembere során. A sorrendben utána az adventi „kalendárium” következik, közel 200 milliós forgalommal, majd az olyan ajándékcsomag, amely játékot is tartalmaz – valamivel 100 millió forint felett. Kiemelkedő mértékben, 46 százalékkal emelkedett viszont a kiskereskedelmi eladás az ehető, édes karácsonyfadíszekből – kerekítve 100 millió forintra a Nielsen felmérése szerint. Sánta Sándor elmondta, az emberek legszívesebben a nagy üzletekben, hipermarketekben, nagydiszkontokban szerzik be az ünnepi finomságokat, főként az árakciók és a tetszetős kiszerelés miatt.