Különféle vélekedések vannak az afrikai sertéspestis hazai jelenléte kapcsán, sokaknak talán minden házi sertés gyanús már, ami él és mozog, pedig a helyzet ennél jóval árnyaltabb.

A Budakeszi Erdészet elkerített vadászterületén talált öt elhullott vaddisznóból mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – haladéktalanul megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását. A fertőzés megjelenésének mikéntjére a járványügyi nyomozás adhat majd magyarázatot.

A Budakeszi Erdészet elkerített vadászterületéről több esetben is vaddisznók elhullását jelezték az elmúlt napokban a Nébih-nek. Az országos főállatorvos, a vizsgálatok megkezdésével párhuzamosan, elrendelte az érintett területen a vaddisznó hullák fokozott keresését, valamint a kilőtt vadak mintázást. A Nébih laboratóriumába több tucat minta érkezett, melyek közül ötnél igazolták az ASP vírus jelenlétét a vizsgálatok.

Az ASP megállapítását követően az országos főállatorvos elrendelte a vadaskert kerítéssel határolt részén a vaddisznó-állomány felszámolását, valamint – a korábbi esetekhez hasonlóan – az ilyenkor szükséges intézkedéseket. Ezek közé tartozik többek között, hogy kijelölik a fertőzött, valamint azon belül, a járványügyi védekezés szempontjából fontos, szigorúan korlátozott területet.

A fertőzés megjelenésének mikéntjére a járványügyi nyomozás adhat majd magyarázatot. A legvalószínűbb lehetőség jelenleg az emberi közvetítés, mivel a vírus hazánkban vaddisznókban az érintett területtől távol van csak jelen. Az elmúlt hetekben több olyan külföldi állampolgár is járt a területen, akik ASP-vel súlyosan fertőzött országból érkeztek, de természetesen hazai fertőzött régiókból is behurcolhatták a betegséget. A vírust a kirándulók is továbbterjeszthetik, ezért a Nébih kéri, lehetőség szerint egyelőre ne látogassák az érintett területet. Általánosságban is fontos, hogy a látogatók ne hagyjanak élelmiszerhulladékot az erdőkben, valamint a cipőket, bakancsokat alapos tisztítsák, lehetőség szerint mossák le a kirándulást követően.

Az ASP betegség továbbra is kizárólag vaddisznó-állományban van igazoltan jelen Magyarországon – hangsúlyozta érdeklődésünkre a Nébih. A hivatalnál kifejtették, hogy a betegség jelentette magas kockázat miatt az állategészségügyi szolgálat minden, a betegség terjedésének megakadályozását lehetővé tévő megoldást, lehetséges intézkedést megvizsgál.

Ennek megfelelően, ahogy több, az ASP betegségben is érintett EU-s tagország is tette, hazánkban is felmérték például a fertőzött területeken a háztáji sertéstartás megszűntetésének/felszámolásának előnyeit, hátrányait, kockázatait, következményeit és lehetőségeit. Számba vettek minden lehetséges megoldást a házisertés-állományok megfertőződésének megakadályozása érdekében, ugyanis minden intézkedés komoly felkészülést igényel. A cél, hogy megóvjuk a magyar sertéságazatot, annak nemzetgazdasági jelentőségű exportját, és ezzel a szektorban dolgozó csaknem 300 ezer ember egzisztenciáját – emelte ki a Nébih.

A hivatalnál felhívták a figyelmet arra, hogy a fertőzött területen végzett felmérések szerint a kis létszámú, háztáji udvarokban teljesülnek legkevésbé a járványvédelmi minimum feltételek, holott ezek megléte döntő fontosságú a betegség terjedésének megakadályozása szempontjából. Ezek a gazdaságok jelentik tehát a legnagyobb kockázatot. Ez egybeesik más, ASP-vel érintett országok tapasztalataival is. A háztáji-állományok zártsága ugyanakkor jellemzően nem elégséges. A többszöri figyelemfelhívás ellenére még mindig előfordul az állati eredetű melléktermék/moslék etetése, ami a nemzetközi járványügyi tapasztalatok alapján a legnagyobb veszélyforrások közé tartozik. A szakemberek folyamatosan vizsgálják és követik a járványhelyzet alakulását, és ennek megfelelően hoznak intézkedéseket. A legkisebb gyanú alapján is elrendelhetik az állományok leölését, amint az meg is történt az utóbbi időben. A Nébih tájékoztatása szerint eddig gyanú alapján mintegy 5300 házi sertés leölésére volt szükség, szigorúan megelőzés céljából. A laboratóriumi vizsgálatok azonban ezeknél az eseteknél sem mutatták ki a vírus jelenlétét. Teljesen tünetmentes, egészséges állományok leölésére viszont jelenleg nem kerül sor – hangsúlyozta a Nébih.

Mint arra rámutattak, a fertőzött területeken a háztáji sertéstartás megszűntetése/felszámolása az egyik lehetséges – nagy horderejű, hatékony – megelőzési megoldás az ASP terjedésének megakadályozására. Ez azonban nem az érintett állományok azonnali leölését jelentené, hanem egy hosszabb folyamatot takarna. Amennyiben döntés születik ennek végrehajtásáról, arról a gazdákat időben tájékoztatja a hatóság a megfelelő felkészülés biztosítása érdekében. További részletekről azonban csak akkor érdemes beszélni, ha esetleg egy ilyen irányú terv végrehajtandó intézkedéssé válik – tették hozzá. Hangsúlyozták, hogy az ASP-vel szembeni védekezésre vonatkozó intézkedések folyamatos kockázatértékelés eredményeként, kizárólag állategészségügyi szakmai szempontok alapján születnek, azok végrehajtásának időpontja nem politikai kérdés.

Az állategészségügyi hatóság hosszú ideje fokozottan kommunikálja az érintettek felé a betegséggel kapcsolatos kockázatokat, fontos információkat. Például adott területen belül minden háztartásba eljuttatott szórólapokkal, fertőtlenítő szerek kiosztásával, helyi és országos médiumokban hirdetésekkel, sajtóanyagokban, illetve a Nébih honlapjának tematikus ASP aloldalán. A friss és naprakész információkat, tudnivalókat a jövőben is e csatornákon keresztül, illetve felületeken érhetik el elsődlegesen az érdeklődők.

Ha bármilyen tünet megjelenik az állatokon, akkor az állategészségügyi hatóság helyben mérlegel, hogy le kell-e ölni a házi sertést – mondta Bognár Lajos országos főállatorvos is az ATV Start című műsorában. Ez lényegében azt jelenti, hogy az állategészségügyi hatóság kénytelen felszámolni az állományt, ha felmerül a gyanú, hogy a házi sertéseknél is megjelent az ASP. Ez azonban nem vészhelyzetet jelent – hangsúlyozta a főállatorvos. A betegségnek olyan tünetei vannak, amelyek más kórokkal is összekeverhetőek. Az állattartó számára akkor válik gyanússá az állat, ha lázas, étvágytalanság, hasmenés vagy bőrvérzések figyelhetőek meg. Külön-külön is érdemes figyelni erre, de ha ezek együtt jelennek meg, akkor már állatorvost kell hívni – tette hozzá.

Ha valaki a járványügyi szempontoknak megfelelően tartotta az állatokat, száz százalékos kártérítést kaphat a leölések után. Legfontosabb, hogy nyilvántartásba kell venni az állományt és egyben biztosítani az állattartás zártságát. Közben a járványügyi helyzet változása folyamatos, mivel a betegség vaddisznók között terjed. Ennek megfelelően változnak az intézkedések, amelyeket egy szakértői csoport felügyel. Július végén jelent meg az országos főállatorvos 2/2019-es határozata az ASP magyarországi felszámolására vonatkozó mentesítési tervéről. Az új mentesítési terv kiadására és az egyes intézkedések felülvizsgálatára a járványhelyzetben bekövetkezett változások, valamint az Európai Bizottságtól az Európai járványhelyzet és a tapasztalatok alapján érkezett javaslatok miatt volt szükség.

Az ASP tehát csupán vaddisznókban van jelen, és ezek jellemzően az északi megyében találhatók (Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád), illetve újabban Jász-Nagykun-Szolnok megye egy része vált fertőzötté. A Nébih honlapján megtalálható azoknak a településeknek a listája – több mint 800 van ilyen jelenleg –, amelyek a vaddisznó esetek miatt fertőzött területnek számítanak. Ezekre speciális előírások vonatkoznak, amelyek elsősorban a vadászokat érintik.

Az ASP közel száz éves történetében ugyanakkor példátlan kiterjedésű és súlyosságú a járvány, amely a Kaukázus térségéből kiindulva Oroszország európai területén, Ukrajnában és a balti államokban kialakult – tudtuk meg a Nébih-től. Emlékeztettek arra, hogy az ASP közép-európai megjelenésének kockázata és hazánk sertésállományának veszélyeztetettsége az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt. Az ASP nagy gazdasági kárt okoz, mert a betegségtől addig mentes országokba/régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási/rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. A fertőzött állományokat – és legtöbbször a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését is – le kell ölni, az állatok tetemeit pedig a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell. A felszámolt sertésállományok tartási helyét ismételten fertőtleníteni kell. A sertésforgalmazást és felvásárlást regionális vagy országos szinten korlátozzák, az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek exportja pedig nem engedélyezett.

A járvány miatt Ázsiában százmilliós nagyságrendben vágtak már le sertéseket, az élősertés ára ezért már eddig is jelentősen emelkedett az irányadó külföldi piacokon és így Magyarországon is. Ugyanakkor a húsipari termékek árai nem követték az alapanyag önköltségének növekedését. Mindez sok hazai vágóhidat és húskészítmény-üzemet hoz nehéz helyzetbe Magyarországon. Amelyek már jó ideje kénytelen importálni is sertéshúst, mivel a hazai sertésállomány nem elegendő az országnak. A KSH adatai szerint 2019. június 1-jén 2,84 millió sertés volt Magyarországon, miközben a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a magyarországi vágóhidakon csak az idei első félévben 2 millió 290 ezer sertést vágtak le. Utóbbi 2,8 százalékkal kevesebb a 2018 január-júniusi időszakhoz képest.

Az idei első félévi sertésvágáson belül pedig az anyakocák vágása az előző év első félévi 44,7 ezerről, 15,7 százalékkal 51,7 ezer darabra nőtt 2018 első félévéhez viszonyítva, ami az állomány további csökkenését vetíti előre. A hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül kilogrammonként 576 forint volt 2019 júliusában, ami 23 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 26 százalékkal nőtt 2019 júliusában 2018 azonos hónapjához viszonyítva. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 10, a sertéscombé 16 százalékkal emelkedett ugyanebben az időintervallumban.

Az ASP a házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, testszerte vérzésekkel járó, vírusos betegsége. Nem azonos a klasszikus sertéspestissel. Az emberre nem veszélyes, a megfertőződött sertések viszont gyakorlatilag gyógyíthatatlanok. A kórokozó vírusra jellemző, hogy ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy, nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés- vagy vaddisznóhullában hónapokig fertőzőképes marad. A vírus két úton terjedhet: egyrészt természetes úton a vaddisznók által, másrészt élelmiszerhulladékkal. Ezt a hatóság nem tudja meggátolni, ezért is kommunikálják azt a turisták felé, hogy semmilyen élelmiszerhulladékot ne dobáljanak el, és senki ne etessen semmilyen élelmiszerhulladékot a sertésekkel.