Hatékonyság és versenyképesség – ez a két kulcsszó a biztosítéka annak, hogy a magyar agrárium a jövőben is az európai mezőgazdaság élvonalához tartozzon – mondta az agrárminiszter egy szakmai rendezvényen, ahol az utóbbi évek ágazati eredményeit is számba vette.

Nagy István szerint az agrárvilágban a jövő kulcsa a fejlesztés, a beruházás, az agrárdigitalizáció, az agrármodernizáció, a fiatal gazdálkodók kiemelt támogatása, a sikeres nemzedékváltás. Mint kifejtette, a hatékonyságot és a versenyképességet a magyar mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban átfogó intézkedésekkel, egymással szoros kapcsolatban álló ágazatok párhuzamos fejlesztésével, támogatásával növeli az Agrárminisztérium (AM). A termelőkkel, szakmai szervezetekkel egyeztetve folyamatosan keresik továbbá azokat az újabb és újabb területeket, amelyeket összekapcsolhatnak programokkal. Ezáltal arra ösztönözve a gazdálkodókat, a termelőket, az agrár-vállalkozásokat, hogy az alapanyag termeléstől elmozdulva a magas szinten feldolgozott, nagy hozzáadott értékű termékek előállítására helyezzék a hangsúlyt, ebbe az irányba fejlesszenek, beruházzanak.

Az elmúlt kilenc évben komoly eredményeket értünk el – mondta az agrárminiszter. Mint sorolta, a magyar mezőgazdaság termelékenysége európai uniós összehasonlításban is kiemelkedően fejlődött és érdemben kezdett felzárkózni a régi tagországok agráriumához. A területi termelékenységet jelző mutató, az egy hektárra jutó – változatlan áron számolt – bruttó hozzáadott érték 2010 és 2018 között kétharmadával emelkedett. Ez a növekedés Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb érték az EU-ban és jelentősen meghaladja az EU-15, az EU-13 és a V4 országok mutatóit is.

A magyar agrárium ugyanakkor még jelentős tartalékokkal rendelkezik, a magyar élelmiszergazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb termelési potenciál van – mutatott rá az agrárminiszter. Annak ellenére van ez így, hogy a hazai mezőgazdaság termelékenysége látványosan növekedett: az egy hektárra jutó, 2010-es árakon számolt 615 eurós bruttó hozzáadott érték, bár meghaladja az új tagországok által felmutatott értékeket, nagymértékben elmarad a 15 régi tagország 1163 eurós mutatójától. Az elért eredmények százalékban kifejezve: míg 2010-ben a magyar mezőgazdaság egy hektárra jutó bruttó hozzáadott értéke a régi tagországok 36 százalékát érte el, ez az arány 2018-ban már 53 százalék volt. A termelékenység további növekedéséhez szükség van a technológia modernizálását elősegítő beruházásokra – húzta alá a tárcavezető.

Az agrárgazdaság beruházásai az elmúlt években is jelentősen nőttek. A magyar gazdálkodók 2018-ban 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre; változatlan áron 11 százalékkal többet, mint 2017-ben. A beruházások volumene 2013 és 2018 között összességében 17 százalékkal bővült. A beruházások növekedési üteme 2019 első félévében tovább élénkült, változatlan áron 17,1 százalékos volt a bővülés éves bázison.

Az élelmiszeripari beruházások volumene a 2016-os kimagasló növekedést követően, 2017-ben és 2018-ban is tovább emelkedett. Az elmúlt öt évből négyben növekedett a beruházások változatlan áras értéke. Az élelmiszeripari vállalkozások 2018-ban 237,2 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron 7,3 százalékkal többet, mint 2017-ben. Az ágazat beruházásainak lendülete 2019 első félévében is megmaradt, a fejlesztések volumene 7,8 százalékkal növekedett.

A mezőgazdaság beruházási hiteleinek állománya 2019. II. negyedévének végén 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az MNB Növekedési Hitelprogram Fix konstrukcióján belül a mezőgazdaság részesedése közel 25 százalékos. Az élelmiszeripar beruházási hitelállományának éves bővülése 20 százalékos volt.

Ahhoz azonban, hogy beérjük az EU legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező tagországait, elengedhetetlen az agrárágazat tudás- és technológiaalapú modernizálása és az azt elősegítő beruházások folytatása, valamint a tudásátadási rendszerek – szakképzés, kutatás és szaktanácsadás – fejlesztése – hangsúlyozta Nagy István. Mint fogalmazott, az agrárgazdaság korszakváltás küszöbéhez ért. A jövő a precíziós gazdálkodás. A fiatal gazdálkodók, a gazdaságukat most indító agrárvállalkozások akkor lehetnek versenyképesek a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek hazai és európai piacán, valamint a világpiacon, ha a termelési gyakorlatukba átültetik a korszerű digitális agrár-megoldásokat.

A hazai agrárgazdaság korszakváltását a Digitális Jóléti Program keretében megalkotott Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS) segíti – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője. Az Európában elsőként Magyarországon megalkotott stratégia arra épül, hogy adatok gyűjtésével, elemzésével, közreadásával, az ingyenesen elérhető adatbázisok információival, továbbá a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával növelhető a mezőgazdasági termelés és az élelmiszergazdaság jövedelmezősége, versenyképessége – a fenntarthatóság, a környezetvédelem követelményeinek megfelelően.

Nagy István rámutatott arra, hogy az agrárdigitalizáció hosszú távra biztosítja a stabilitást és a kiszámíthatóságot az élelmiszertermelésben. A gazdálkodás finanszírozásának tervezése során pontosabb adatokra, több információra építve jobb gazdálkodási döntéseket lehet hozni. A precíziós gazdálkodás jelentősen csökkenti a termelés kockázatait, ezáltal magasabb jövedelemszintet lehet elérni a digitális agrár-megoldások alkalmazásával. A DAS keretén belül a Digitális Élelmiszeripari Stratégia is készül, az AM koordinálásával.

Az agrármodernizációval párhuzamosan nemzedékváltást is sürget a gazdatársadalom jelenlegi korösszetétele. Az AM kiemelt figyelmet fordít a precíziós mezőgazdasági termeléshez szükséges, korszerű ismereteket közvetítő agrár-szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés intézményrendszerének fejlesztésére, az oktatók képzésére, valamint arra, hogy kellő számú informatikus, kutató, tudós segítse megvalósítani a célokat.

A digitális alaptérkép fejlesztése, az agrometeorológiai mérőhálózat megújítása, a növényvédelmi előrejelző szolgáltatás korszerűsítése, az agrár-közigazgatás adatainak digitalizálása és a meglévő adatbázisok összekapcsolása egyaránt olyan tervezett lépések, amelyek azt segíthetik, hogy a gazdálkodók gyors és jó döntéseket hozhassanak a gazdálkodás során.

A kormány, az Agrárminisztérium célja, hogy hazánk teljesítése a környezet- és klímavédelmi vállalásokat, ugyanakkor nem lehet többet kérni a magyar gazdáktól, kevesebb támogatásért. Különösen aggasztó a beruházási támogatásokat biztosító vidékfejlesztési források drasztikus csökkentésének felvetése. Életbevágó, hogy egyensúly legyen a környezeti- és klímavédelmi célok, valamint a versenyképesség szempontjai között – nyomatékosította az agrárminiszter.

Nagy István beszélt arról is, hogy Magyarország a nagyobb hozzáadott értéket és munkaintenzitást igénylő ágazatok – a kertészet, az állattenyésztés – fejlesztését helyezi előtérbe. Ennek a célnak az eléréséhez az egyik legfontosabb szakpolitikai eszköz az uniós termeléshez kötött támogatások biztosítása. Ezért a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) esetében kiemelt tárgyalási célunk az Európai Bizottság által javasolt csökkentett termeléshez kötött támogatási arány: a 10+2 százalék mértékének megemelése.

Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy azok a tagállamok, akik a jelenlegi időszakban 13+2 százalékot adnak, azok ezt 2020 után is megtehessék. Brüsszeli egyeztetések során a kormány és az agrártárca legfontosabb feladata, hogy tárgyalásainkon elérjük: a 2020 utáni KAP forrásai versenyképességünk növelése, az egyre erősödő környezeti és klímavédelmi elvárások miatt ne csökkenjenek.

A támogatások mellett az agrárgazdaság finanszírozásának a másik kulcseleme az ágazati igényeihez igazított, kedvezményes hitelezési rendszer kialakulásának ösztönzése támogatáspolitikai eszközeink segítségével. A tárca legújabb programja a 2019. szeptember végén elindított, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti célú beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási program, amelyben 100 milliárd forint beruházási hitelállományhoz biztosítanak 80 százalékos mértékű kamattámogatást. Ez a beruházásösztönző program a jelenlegi és az új KAP támogatási programok közötti átmeneti időszak áthidalását célozza, hogy a jelenlegi beruházási kedv megmaradjon, illetve tovább növekedjen az agráriumban.

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) feladata – tette hozzá a miniszter – készfizető kezesség nyújtása olyan mikro-, kis- és középvállalkozóknak, amelyek mezőgazdasági területen működnek vagy tevékenységük a vidéki térséghez kapcsolódik. Az AM évente közel 900 millió forint összegű kezességi díjtámogatást nyújt a vállalkozások részére, ezzel is megkönnyítve a vállalkozások kezességhez-, hitelhez jutását. Az alapítvánnyal együttműködve 19 ezer ügyletben mintegy 307 milliárd forint összegű hitel felvételét segítették elő.

A magyarországi kis- és középvállalkozások hitelfelvételének ösztönzése érdekében az AVHGA és az Európai Beruházási Alap 2016 októberében együttműködési megállapodást írt alá – emlékeztetett Nagy István. Az egyezmény révén az AVHGA közvetlen uniós forrásból, az Európai Beruházási Alap (EIF) COSME Programjának keretében viszontgaranciában részesül és így tud még szélesebb körű garanciát vállalni a gazdálkodók hitelei mögött a hitelintézetek irányába. Az Európai Beruházási Alap által újabb 3 évre, vagyis 2022-ig meghosszabbított együttműködés révén a fejlesztésekre és más hitelcélokra összesen 125 milliárd forint hitel válik hozzáférhetővé.

Szintén a beruházások élénkítését célozza az idén áprilisban újra megnyitott, az új gépek és technológiai berendezések lízingbe vételéhez kapcsolódó lízingdíj támogatási program, amelynek keretében a mezőgazdasági vállalkozások 2019 év végéig nyújthatnak be támogatási kérelmet. A szaktárca várakozásai szerint az év végéig mintegy 20-30 milliárd összegű lízingszerződéshez kapcsolódik majd 50 százalékos mértékű támogatás.

Az agrárgazdaság időszakos bevételt biztosító termelési ciklusa miatt a beruházások finanszírozása mellett kiemelt jelentősége van a kiszámíthatóan rendelkezésre álló forgóeszköz finanszírozásnak. Ezért támogatja a tárca a „rendkívül sikeres és kedvelt”, szabad felhasználású, Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) Folyószámlahitelt. A ténylegesen fizetendő kamat jelenleg a rendkívül kedvező 0,18 százalékon alakul éves szinten az AM által nyújtott évi 4 százalékpont kamattámogatásnak köszönhetően. Az ASZK folyószámlahitel keretén belül a kiemelt, 100 százalékos mértékű kamat-, kezességi díj és költségtámogatás miatt kamat- és költségmentes hitelt kaphatnak a sertéstartók és a fás szárú növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások a kedvezőtlen piaci és időjárási körülmények kezelése érdekében.

Az agrármodernizáció, az agrárdigitalizáció révén Magyarország jobban ki tudja használni az élelmiszer-termelésben rejlő lehetőségeit – tette hozzá a miniszter. Rámutatott, hogy az élelmiszerlánc digitalizációja a teljes vertikum versenyképességét növeli. A magas szinten feldolgozott, igényesen csomagolt, ízletes, egészséges és biztonságos magyar élelmiszerek megállják a helyüket a külpiacokon: az export bevételek pedig jelentősen erősítik a nemzetgazdaságot.

Az agrárminiszter kitért arra is, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai jelentőséggel bír az Európai Unióban: 500 millió embert lát el biztonságos élelmiszerrel; miközben a kapcsolódó ágazatokkal együtt (többek között élelmiszer-kiskereskedelem, inputgyártók, szolgáltatások, egyéb ipari ágazatok) 44 millió munkahelyet tart fenn. Magyarországon a KAP keretében évente több mint 400 milliárd forint uniós forrású közvetlen támogatásra válnak jogosulttá a termelők. Ezt az összeget uniós és hazai társfinanszírozásban megvalósuló vidékfejlesztési támogatások, nemzeti támogatások és uniós piaci támogatások egészítik ki. Így nagyságrendileg a magyar agrárium évente 600-700 milliárd forint támogatásban részesül. Ezen felül a kormány az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez 300 milliárd forintot biztosít 2020-ig. A támogatási rendszeren belül mind összegszerűségében, mind pedig az érintett termelők száma alapján a közvetlen támogatások, ezen belül is a két meghatározó területalapú támogatás — a SAPS és a zöldítés — a leghangsúlyosabb, ezek 172 ezer termelőt érintenek.